A mentesség megadása Václav Klaus akkori cseh államfő feltétele volt ahhoz, hogy aláírja a 2009-ben elfogadott Lisszaboni Szerződést, amely az EU új működési szabályait tartalmazza. Klaus szerint ugyanis csak így lehet megakadályozni, hogy a második világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Az elnöktől eltérően azonban a cseh jogászok többsége is úgy vélte, hogy ez a kockázat nem reális.
"Bár a jogokat más alkotmányos dokumentumok és nemzetközi szerződések is védik, mégis úgy vélem, állampolgáraink megérdemlik, hogy emberi jogaikat ugyanolyan széleskörűen védjék, mint más uniós országok polgáraiét" - jelentette ki néhány napja ezzel összefüggésben Jirí Dienstbier emberi jogi miniszter.
Dienstbier, aki egyben a kormány törvényalkotási tanácsának az elnöke is, kijelentette: jelképes és fontos lépésről lenne szó, amely kifejezné, hogy Csehország is teljes mértékben csatlakozik a Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi chartához.
A Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), amely a mai kormánykoalíció legerősebb pártja, már a múltban is ellenezte és bírálta Klaus és az akkori cseh jobboldal követelését.
A volt államfő csak azután volt hajlandó aláírni a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányait, hogy az EU teljesítette ezt a feltételét. Hasonló feltételt szabott akkoriban a dokumentum ratifikálásával kapcsolatban Nagy-Britannia és Lengyelország is.