Kitartanak a tüntetők a kijevi Függetlenség téren. A keddi késő esti órákban erősítették a barikádokat, imádkoztak, az ukrán himnuszt énekelték készülve az esetleges éjszakai rendőrségi rohamra.
A kedden kiújult erőszak egész éjszaka és tegnap reggel is folytatódott, a tüntetők és a karhatalom összecsapásainak eredményeként 26 személy vesztette életét és hivatalos, belügyminisztériumi közlés szerint több mint 800 személy sebesült meg. A majdan önkéntes orvosai szerint viszont a sebesültek száma az ezret is meghaladja.
Az ukrán főváros megbénult. A központban található üzletek, bankok, intézmények, iskolák bezártak, a metró leállt, a tömegközlekedés ebben a városrészben teljesen szünetel.
Kijárási tilalom ugyan nincs, de a városvezetés arra kérte az embereket, lehetőleg kerüljék az összecsapások színhelyét.
Az infrastrukturális károk felmérhetetlenek. A központban minden utcakövet felszedtek a tüntetők, mert azok harci eszközzé léptek elő. A városháza és a tüntetők által korábban főhadiszállásként használt Szakszervezetek Háza is leégett.
A Majdanra visszaszorított tiltakozók, hírügynökségi tudósítások és internetes tv-közvetítések szerint Molotov-koktélokat és köveket halmoztak fel.
A helyzet képlékeny, a rendkívüli állapot bevezetése a levegőben lóg. Mivel a zavargások több, a nyugati országrészben fekvő megyeközpontra is kiterjedtek, a helyi vezetők is sürgetik a karhatalom „határozottabb fellépését”, azt, hogy védjék meg a „békés polgárokat”.
Mivel a fővárosban és vidéken a tüntetők egyaránt foglaltak el kormányépületeket, rendőrparancsnokságokat, katonai épületeket, hivatalnokokat bántalmaztak és fogvatartottakat engedtek ki például nyugat-Ukrajna legnagyobb városában, Lvivben, a rendkívüli állapot bevezetését nem lehet kizárni.
Egyelőre a hadsereg bevetéséről nincs szó, de az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU terroristaellenes műveletet kezdett országszerte arra hivatkozva, hogy eszkalálódik az erőszakos szembenállás, „a szélsőséges csoportok tömegével használnak fegyvereket”, gyújtogatások, gyilkosságok, túszejtések történnek lőfegyverek bevetésével, és ezek „már nem a terrorizmus megnyilvánulásai, hanem konkrét terrorcselekmények”.
Az ukrán demokratikus ellenzék vezetői, Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenyjuk Viktor Janukovics elnököt tették felelősség az erőszak eszkalálódásáért, a hatalom oldalán viszont úgy látják, hogy az ellenzéki vezetők hibáztak, amikor nem határolódtak el időben a radikális ellenzéktől.
Szerhij Arbuzov ügyvezető miniszterelnök szerint kedden puccskísérlet történt és nyomozás is indult ez ügyben. Oroszország hasonlóképpen látja.
Az Egyesült Államok máris visszavonta egyes ukrán vezetők vízumát, az Európai Unió és legtöbb tagállama viszont szankciókat fontolgat az ukrán vezetés ellen, amelyről az EU tagállamainak külügyminiszterei ma rendkívüli ülésen döntenek Brüsszelben. Ma Kijevbe látogat a lengyel, francia és német külügyminiszter, hogy Viktor Janukovics elnökkel tárgyaljon. Az ENSZ és Ferenc pápa is a vérontás beszüntetésére és mielőbbi tárgyalásra szólította fel a feleket.
Az ukrán kormány eközben "maximális objektivitásra" szólította fel a nemzetközi közösséget és egyre inkább elutasítja a kialakult helyzet miatti felelősséget. Az államfő holnapra nemzeti gyásznapot hirdetett.
Fotó: Europress Getty Images
Lapszemle
Frankfurter Allgemeine Zeutung
Ukrajnában egyre nagyobb a polgárháború esélye. Emiatt Viktor Janukovics elnököt terheli a felelősség, mert elszabotálta a politikai megoldás lehetőségét. Még csak arra sem volt hajlandó, hogy vitát kezdjen az ellenzék által követelt alkotmánymódosításokról. A jelzés egyértelmű: hatalmának megosztása szóba sem jöhet. Így minden a válság megoldására tett javaslat, amelyekről az elmúlt hetekben szó esett, értelmét vesztette. Mindezek fényében nem is lényeges, ki kezdeményezte az erőszakot.
USA Today
A lap emlékeztet rá, hogy néhány kilométerre a Fehér Háztól található az ukrán szabadságharcos költő, Tarasz Sevcsenko emlékműve, amely ugyan nem tartozik a leglátogatottabbak közé, de talán ösztönzőleg hat a mai ukrajnai események megértésében. Az alatta található felirat ugyanis arra utal, hogy az "orosz imperialista elnyomás ellen harcolt. Az ukránok a történelemben többször is követeltek szabadságot ls amerikai típusú demokráciát. A mostani tüntetések alapja is az, a Nyugathoz akarnak tartozni, s nem Oroszországhoz.
New York Times
A lap emlékeztetett arra, hogy a State Department figyelmeztette az amerikai állampolgárokat arra, igen veszélye Ukrajnába utazni, ahol meglehetősen képlékeny a helyzet. Felszólították azokat az amerikaiakat, akik a tüntetések közelében tartózkodnak, hagyják el a helyszínt. A lapban nyilatkozó egyik tüntető azt közölte, nincs más lehetőségük, folytatniuk kell megmozdulásukat.