Március 21-én folytatódik másodfokon az úgynevezett kémüggyel összefüggő büntetőeljárás a Fővárosi Ítélőtáblán - tudta meg a Népszava. Vagyis több mint kilenc hónappal, a tavaly júliusi, elsőfokú ítélet kihirdetése után kerül másodfokú bíróság elé a súlyos, az államellenes bűncselekményekkel vádolt magas rangú terheltek ügye. Innentől kezdve viszont felgyorsulnak az események, mert a márciusi úgynevezett perfelvételi tárgyalást követő második tárgyalási napon, április 11-én várhatóan ítéletet is hoz a katonai tanács Szilvásy György volt titokminiszter és volt titkosszolgálati vezetők ügyében.
Ismert, csak a rendelkező része nyilvános a 2041-ig titkosított kémügyben a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa által hozott elsőfokú ítéletnek. Eszerint 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója és Szilvásy György korábbi titokminiszter is. A volt NBH-főnököt kémkedésért tettesként, míg az egykori kormánytagot kémkedésre felbujtásért ítélték el. Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egy év börtönbüntetésre ítélték, ám a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették. A negyedik vádlottat, Püski Lászlót a bíróság felmentette - ő az Eclipse-ügy vádlottja is, abban a perben az év elején nem jogerősen szintén felmentették.
A felmentését kérve fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen Szilvásy, akit állítása szerint bizonyítékok nélkül ítéltek el. Megalapozatlannak nevezte az ítéletet Galambos Lajos védője is, aki - Laborchoz és védőjéhez hasonlóan - szintén fellebbezett, felmentést kérve. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség viszont Galambos és Szilvásy esetében hosszabb időtartamú, Laborcnál az első fokon kiszabott felfüggesztett helyett letöltendő börtönbüntetést és valamennyiük esetében mellékbüntetésként közügyektől eltiltást kért. A kémperben több vádlott védője is arra számít, hogy tavasszal visszakerül ez az eljárás is első fokra - méghozzá formai hibák miatt, éppúgy, ahogy a tábornokperben történt (lásd keretes írásunkat). Korábban Molnár Lajos, Galambos védője azt mondta lapunknak, hogy első fokon olyan súlyos eljárási jogsértések történtek, melyek abszolút hatályon kívül helyezési okok.
Korábban lapunk cikksorozatban tárta fel a kémperben eljáró katonai tanács által elkövetett súlyos eljárási szabályszegéseket. Megírtuk: az államtitok miatt amúgy zárt tárgyalásokról szóló, végleges, bíró által hitelesített jegyzőkönyvek nemhogy a törvényben fő szabályként előírt 8 napon belül nem készültek el, de a július 5-i ítélethirdetésre sem. Sőt, jóval a nem jogerős ítélet kihirdetése után, még július 16-án sem. Emellett a jegyzőkönyv-vázlatként szolgáló "tárgyalási jegyzetek" sok esetben olyan mondatokat tartalmaztak, amelyek a tárgyaláson el sem hangzottak. A bírói tanács által elkövetett eljárásjogi szabálysértések felülvizsgálatára pedig most, a márciusban kezdődő eljárásban az ítélőtábla jogosult.
Nemcsak a büntetőeljárásban a debreceni bírói tanács, hanem előzőleg más hatóságok is követhettek el jogsértéseket - tárta fel korábban lapunk. Az például alighanem ennek számít, hogy ügyvédje szerint jogellenes volt Galambos 2011 őszi, előzetes letartóztatása idején történt kihallgatása, melyet a Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hajtott végre. A miniszter képviselői írásbeli kérdésre korábban azt közölte: a meghallgatás jogszerű volt, mert azt az ügyészség engedélyezte, továbbá azon részt vett Galambos védője is. Csakhogy az NVSZ nem nyomozati szerv, felderítő tevékenységre korlátozódó hatásköre csak "a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú megállapításáig vagy kizárásáig terjedhet". A gyanún ekkor már rég túl volt a kémügy, hiszen Galambos amiatt ült előzetesben.
Ha pedig az NVSZ hivatalosan nem is a kémügyben, hanem az Egymásért Alapítvány ügyében hallgatta ki Galambost, aki cak úgy "mellékesen" vallott ez alkalommal a kémügyről, az ugyanúgy jogellenes lehetett, hiszen a Földesi-Szabó László nevéhez köthető Egymásért-ügy már szintén túl volt az NVSZ kompetenciáján, vagyis a gyanú megállapításán. Amiatt ugyanis még 2011 június végén házkutatást is tartottak Galambosnál vesztegetés miatt - igaz, néhány órával később már kémkedéssel gyanúsították meg, majd ezért is került előzetesbe, ahol aztán az NVSZ kihallgatta.
Tábornokper "újratöltve"
Másodfokon márciusban ugyanaz a tanács jár majd el a kémügyben, mint amelyik a múlt héten a tábornokperben hozott másodfokú végzésével a nem jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárást rendelt el a magas rangú katonatisztek ellen vesztegetés vádjával folyó perben. Megírtuk: a "viszkisdoboz-ügyként" elhíresült tábornokperben első fokon minden vádlottat, minden vádpont alól felmentett a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa, mivel az egykori Honvédelmi Minisztérium volt tisztviselőit 200 millió forintos vesztegetéssel megvádoló ügyészség semmilyen érdemi bizonyítékot nem tudott felmutatni. A bíró a katonai ügyészség bizonyítékait ellentmondásosnak, feltételezéseken alapulónak nevezte, a vádiratot pedig hiányosnak. A "nagy hal" Fapál László volt honvédelmi államtitkár lett volna, ám a viszkisdobozban átadott vesztegetési pénz története kizárólag Oláh János tábornok vallomására alapult, aki viszont a tárgyalás során visszavonta állításait. Sőt, elismerte: az ügyészek által felvázoltakra csak "bólintania kellett", mert "volt egy koncepciójuk, ők mondták, hogy ezt jobban tudják". Amúgy nem különleges, hogy ugyanaz a tanács tárgyalja a kém-és a tábornokpert is, hiszen nincs nagy választék: másodfokon ez az egy katonai tanács működik. A két ügy másik közös pontja, hogy a tábornokpert első fokra ugyanoda, Debrecenbe helyzeték vissza, ahol a kémperben az elsőfokú ítélet született.
Ki így, ki úgy
A kémperben első fokon eljáró debreceni katonai tanács egyik tagját nem sokkal később előléptették: Böröndi Gábort, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárjának parancsnokát a szárazföldi haderő élére nevezték ki. Ezzel szemben Varga Béla hadbírót, aki nem találta megalapozottnak az ügyben a volt titokminiszter elleni gyanút, ezért 2011-ben - elutasítva az ügyészség indítványát - nem küldte előzetesbe Szilvásy Györgyöt, nyugdíjazták, és államtitkokká minősített eljárást indítottak ellene. A tavaly novemberi első tárgyalás előtt nem sokkal azonban az ügy minősítését megszüntette a titokgazda Göbölös László dandártábornok, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója. Így kiderült például, mi a Varga elleni súlyosabb vádpont, a jogellenes fogvatartás lényege. A vádlott éppen a tárgyalóteremben volt a bíróval, hogy előzetesének meghosszabbításáról döntsenek, és a tárgyalás közben járt le a hatályos kényszerintézkedés időtartama, a kérdéses két óra pedig a hosszabbításról szóló döntés kihirdetéséig telt el. Vagyis a bíró éppen döntést hozott az előzetes ügyében. Egyébként pedig legalábbis érdekes: míg annak semmilyen következménye nem volt, hogy korábban a Hunvald-ügy elsőrendű vádlottját, Gál Györgyöt az ügyészség, majd a bíróság kétszer fél évre előzetesben "felejtette", Vargát most e vitatható vádpont miatt öt év börtön is fenyegetheti. A másik vádpontban - laikus számára érthetetlen módon - azért államtitoksértés a vád Varga ellen, mert az egyik vádlott kezében volt a titkosított kémügy mappája, amelynek látszott a felirata. A volt hadbíró ügyében a jelek szerint a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa sem látta alátámasztottnak a vádiratot, mert a novemberi első tárgyalási napon bizonyítás-kiegészítést rendelt el, a pert pedig idén márciusra napolta el.