Műsormagazin;NFM;Takarékbank;Országos Takarékszövetkezeti Szövetség;

- Kérdések az OTSZ-től, egyelőre válasz nélkül

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) az integrációs törvény elfogadása óta kinyilvánította szándékát a központi banki (Takarékbank) tulajdonosi és irányítási többség visszaszerzésére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtóközleményében bírálta ezért az OTSZ-t, a szervezet viszont ennek kapcsán több kérdést is feltett a tárcának. Ezekben a szövetség főként azt tudakolja, hogy a kormányzat miért igyekszik a szövetség feje felett döntéseket hozni a takarékszövetkezeti szektor jövőjéről. 

A válaszra váró kérdések között egyebek mellett az is szerepelt: "mi indokolja, hogy a takarékszövetkezeti szektor feltőkésítésére és fejlesztésére szánt 100 milliárd forintos állami forrás hozamából egy külső magánbefektetői kör is részesüljön, csökkentve ezzel közvetetten a szektor jelenlegi 150 ezer tulajdonosára és családtagjaira jutó eredményt? Emellett az sem tisztázott: mi indokolja, hogy az FHB csoport befolyásoló érdekeltségébe tartozó, "vélhető egyetlen ajánlattevő" társaság 8-10 milliárdos vételáron jut hozzá a részvénycsomaghoz, az egyébként hozzá hasonló külső harmadik személy felé támasztott csaknem 400 milliárd forint helyett?

A szervezet közölte: az OTSZ választott vezetői továbbra is a szövetkezetek és a tagság érdekeit védik, és visszautasítják az NFM politikai kampány gerjesztésére vonatkozó vádjait. A vagyonértékesítésre vonatkozó pályázat körülményeit kizárólag szakmai szempontok és morális megfontolások alapján minősítik a szövetség tisztségviselői. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a Takarékbank állami tulajdonban lévő részvényeit a szövetkezeti hitelintézetek érdekeivel ellentétesen, áron alul átjátsszák egy ma még ismeretlen összetételű üzleti körnek.

Az OTSZ továbbra is nyitott a szektort érintő valamennyi - így a pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó - kérdés tisztázására, s bízik annak az egész szektor számára előnyt jelentő lezárásában - tudatta a szervezet.

A hazai gazdaság tényleges állapotát és a várható hazai folyamatokat semmibevevő kamatdöntést hozott kedden a Monetáris Tanács: mától a forint kamata 2,70 százalékos lett, az ismételt - ezúttal 0,15 százalékpontos - vágás után. Ezzel a szakértők egybehangzó véleménye szerint jelentős gazdasági kockázatot teremtetettek az Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György MNB-elnök növekedési vízióját vakon követő jegybankárok.