Ezek a vallási relikviák jelenleg a nyizsnij-novgorodi Lenin könyvtár kézirattárában találhatók. Úgy jutottak el Oroszországba, hogy a náci hadseregben működtek olyan osztagok, amelyek műkincsek "begyűjtésével", vagyis elrablásával foglalkoztak.
Az általuk megszállt területeken nem csak a múzeumokat, képtárakat fosztották ki, hanem a templomokat is. Azonban korántsem minden esetben a megőrzés volt a céljuk, hanem - mint azt Köves Slomótól megtudtuk -, arcátlan módon a felbecsülhetetlen értékű tóratekercsek darabjaiból táskákat is készítettek.
A vezető rabbi beszélt egy olyan - egy náci tisztről készült - festményről, amelyet a tóratekercs marhabőrére festettek. A megmaradt tekercseket a szovjet katonák magukkal vitték - hadizsákmányként - hazájukba.
A tóratekercsekről egyébként tudni kell, hogy Mózes öt könyvét tartalmazzák, ezek a zsidó közösség legnagyobb becsben tartott írásai, 3 ezer éve ugyanazzal a módszerrel, kézzel másolják pergamenre lúdtollal és tintával, és még a betűk pontos formája is meghatározott.
Hetente olvasnak belőle, és minden évben az egész tekercset elolvassák. A tekercset két fatengelyre csévélik, majd díszes tóraköpenybe burkolják, ami rendszerint bársony. Az így beborított Tórára kerül a láncon függő Tóravért. Ezek különböző formájú nemesfém lapok, amelyek közepén négyszögletes nyílás található.
Ebbe az adott ünnepet szimbolizáló táblácskákat helyeznek. A Tórát kézzel érinteni nem szabad, ezért a Tóra olvasását kéz alakú sormutatók, sorvezető pálcák segítik, ez - akárcsak a vértek - rendszerint ezüstből készült, pompás ötvösmunkák. Mivel - a zsidók úgy tartják - a szöveg az Úr nevét is tartalmazza, a megrongálódott Tóra-tekercseket tilos kidobni, ezeket szertartásosan eltemetik.
Köves Slomó arról számolt be, hogy ilyen nagy mennyiségű Tóra-tekercs fellelésére tudomása szerint még nem volt példa, a tekercsek legnagyobb részét azonban restaurálni kell.
Feltehetően Oroszországban vannak még “Magyarországról elkerült” Tóra-tekercsek, ezért szeretnék, ha nemzetközi szervezetek és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány is bekapcsolódnának a Tóra-tekercseket feltáró folyamatba.
Az ügyet támogatja Martonyi János külügyminiszter és az Egyesült Államok külügyminisztériuma is, a tárgyalásokon pedig azt kérték az orosz féltől, hogy nemzetközi segítséggel felújíthassák a tekercseket, amelyeket kiállításokon bemutatnák Magyarországon, Izraelben és az Egyesült Államokban.
Utalt arra: a nyizsnij-novgorodi könyvtár ugyanaz a hely, ahonnan 2006-ban visszakerültek a sárospataki református könyvtár egyes darabjai.
