Ám ezen összegeket a 2009-re, illetve a 2010-re vonatkozó adóbevallásaiban nem tüntette fel, és adót sem fizetett utánuk. Ez képezi az adócsalás - a hivatalos közlés szerint "az adóbevételt különösen nagy illetve jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette" - gyanújának alapját. A két rendbeli magánokirat-hamisítás vétségének gyanúját pedig az alapozza meg az ügyészség szerint, hogy Simon Gábor 2012-ben és 2013-ban leadott képviselői vagyonnyilatkozataiban sem tüntette fel ezt a bankbetétéjét, így vagyoni helyzetéről "valótlan nyilatkozatot tett". A gyanúsítotti kihallgatáson Simon tagadta a bűncselekmények elkövetését, és a gyanúsítással szemben panasszal élt. Kényszerintézkedést nem rendelt el ellene a bíróság- nem tudni, hogy az ügyészség egyáltalán indítványozta-e ezt -, így szabadlábon védekezik.
A gyanúsításközlést megelőzően, múlt csütörtökön már jártak ügyészségi nyomozók Simon budapesti lakásában - ők voltak az egyetlenek, akik bejutottak és szót válthattak a politikussal, akit eközben hiába "üldözött" szinte az egész magyar sajtó - több tévéstáb és újságíró a háza előtt "vert tábort" -, nem nyilatkozott érdemben. Annyit tudatott közleményei útján mindössze: a pénz eredetével el tud számolni. Ezt ugyanakkor - legalábbis a nyilvánosság felé - nem tette meg, vélhetően az ügyészségi nyomozók is ezzel kapcsolatos iratokat kerestek XVIII. kerületi otthonában. Látogatásukat egyébként mindössze néhány órával azutánra időzítették, hogy az Országgyűlés elnökéhez megérkezett a volt politikus képviselői mandátumáról való lemondása. A két ügyész előzőleg az MSZP Jókai utcai székházában járt, ahol elkérték azt a vagyonnyilatkozatot, amelyet Simon még a párt tisztségviselőjeként adott le az MSZP számára. Ez általános gyakorlata képviselőjelöltek között - Simon a XVIII. kerületben indult volna, ott ahol az előrejelzések az MSZP biztos győzelmét jósolják.
Az Országgyűlés előző nap, a ciklus utolsó ülésén, a házszabálytól való eltéréssel felkérte a mentelmi bizottságot, hogy vizsgálja ki Simon eltitkolt vagyonának ügyét. A határozat értelmében a bizottságnak március 31-ig kell tájékoztatót készítenie arról, hogy a volt képviselő eltitkolt százmilliói legális, bevallott jövedelemből származtak-e. Az Országgyűlés arra is felkérte a testületet, vizsgálja meg, van-e lehetőség arra, hogy azt az összeget, amelyet Simon az összeférhetetlenség időszakában képviselőként felvett, jogi úton visszaköveteljék. Miután a közéletből távozó politikus a Magyar Nemzet szerint 2008 januárja óta százmilliókat "parkoltat" osztrák bankokban, amelyekről azonban soha nem adott számot a vagyonnyilatkozatában, Simontól csaknem 40 milliót vehet vissza a Ház, hiszen erről először 2009 februárjában kellett volna nyilatkoznia.
Maga Simon egyébként a múlt héten két alkalommal sem jelent meg a mentelmi bizottság előtt, ugyanakkor hétfőn új vagyonnyilatkozatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A volt szocialista politikus a számlán "parkoló" 240 millió forintnyi euróról, illetve dollárról azonban ebben nem adott számot. Az új bevallásból kiderül, hogy január 27.-e óta megváltoztak a pénzintézeti számlakövetelései: míg akkor forintban 5,5 millió, devizában 3,5 millió, más szerződés alapján 5 millió forintja, azaz összesen 14 milliója volt, február elején viszont ez még összesen 10,6 millió forint volt.
Nagy értékű ingóságai között négy megtakarítást tüntetett fel; a többi közt lakáskasszában 500 ezer forintnyi megtakarítást, amelynek értékét új nyilatkozatában 1,3 millióra módosította, míg az egyik biztosítónál a korábban bevallott egy egymilliós befektetést több mint 6 milliós visszavásárlási értékre változtatta. Másutt egy félmilliós névértékű biztosítást jelzett január végén, ez az új dokumentumban csaknem 1,3 milliós értéken szerepel. Egy kötvényalapban "eredeti" vagyonnyilatkozatában 6 milliót tüntetett fel, amelyet 8 millióra változtatott. A módosított nyilatkozat szerint nem 12, hanem 20 millió forinttal tartozik magánszemélynek Simon.
Az MSZP fontosnak tartja, hogy kivizsgálják a párt volt elnökhelyettesének vagyonnyilatkozatával kapcsolatosan felmerült vádakat, de hozzátették: Simon már magánemberként áll vizsgálatok elé. Pártja ezzel lezártnak tekinti az ügyet, és bár nem tudják, honnan van a pénz, de a vagyon eredetének tisztázását az igazságszolgáltatásra bízzák. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szintén azt hangsúlyozta, hogy a Simon-ügyben az MSZP mindent megtett, amit meg kellett tennie. Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke szerint is a párt az egyetlen lehetséges döntést hozta meg egy erkölcsileg elfogadhatatlan ügyben, amit a szövetségesek tudomásul vettek.
Simon után Orbán?
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett nemrég Orbán Viktorral szemben a DK elnöke. Gyurcsány Ferenc szerint a miniszterelnök számadással tartozik arról, miből futotta 24 év alatt több mint háromszázmilliós magánvagyonra, nem is beszélve azokról a vagyonelemekről, amelyek "minden feltételezés szerint" nem saját nevén vannak. Úgy vélte, a miniszterelnök politikusi tevékenységéből származó bevételei nincsenek arányban az ő és családja elmúlt 24 évben felhalmozott vagyonával. Orbán felnőtt életének legnagyobb részét politikusként töltötte, vállalkozás nincs a nevén, mint ahogy "érdemi írói munkássága" sincs - fogalmazott a volt kormányfő, aki szerint a Fidesz elnöke "idegen pénzekből gazdagodott" és "korrupt politikussá vált". Gyurcsány a magyar politika egyik legkorruptabb emberének nevezte Orbánt, aki egy civil szervezet mögé bújva többszáz milliós kampányt szervez az ellenzék lejáratásra. Meg kell tudni, hogy a Civil Összefogás Fórumnak miből telik többszáz millió forintos kampányra. "Ez a pénz piszkos pénz" - tette hozzá.
Korábban jöttek elő a 240 millióval?
Információink szerint a jobboldali sajtónak már hónapokkal ezelőtt, tavaly novemberben a birtokába kerülhettek a Simon Gábor ügy dokumentumai, miközben november 14-én rendelt el nyomozást az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF). Úgy tudjuk, a Magyar Nemzet tovább tartogatta volna a "politikai ütőkártyát", és csak a kampányhajrában, márciusban tervezték nyilvánosságra hozni Simon 240 milliójának sztoriját. Akkor ugyanis ez még nagyobb kárt okozott volna az ellenzéki Összefogásnak, hiszen már összegyűjtötték volna a Simon indulásához szükséges számú ajánlást, és az utolsó pillanatban kellett volna jelöltet cserélni egy, a becslések szerint a baloldal által az első tíz, leginkább "nyerhető" egyéni körzetben. Az előre hozott leleplezés viszont segített elterelni a közvélemény figyelmét az Orbán-Putyin találkozón vázolt paksi bővítési megállapodásról.
A mintegy 3000 milliárdos üzletről szóló "biankó" felhatalmazást így a múlt héten a Simon-botrány árnyékában szavazhatta meg - ugyancsak a tervezettnél korábban - az Országgyűlés Fidesz-KDNP-s többsége. Azt pedig, hogy miként kerületek folyamatban lévő nyomozás adatai, illetve ezzel kapcsolatos dokumentumok a Magyar Nemzethez, továbbra sem tudni. A KNyF lapunk kérdésére a múlt héten közölte, hogy "a sajtóban az elmúlt napokban megjelent eddigi információkat nem az ügyészség adta ki". Mindezt állításuk szerint az időközben lefolytatott belső vizsgálat is megerősítette.
Közlésük szerint a vizsgálat azt is feltárta, hogy nem csak az ügyészség rendelkezett az üggyel kapcsolatos információval, "mivel a KNYF a nyomozás során számos szervhez fordult adatkéréssel." A KNYF-től egyelőre hiába kérdeztük: ettől függetlenül nem indít senki "hivatalból" eljárást az adatszivárgás miatt, illetve a nyilvánvaló banktitoksértés miatt? A kérdés lényeges, mert az elmúlt években ügyészi szervektől több esetben kerültek ki nyomozati iratok, vádemelés előtt álló "elszámoltatási" ügyekről lényegi információk - nem egyszer a KNyF által végzett vagy felügyelt nyomozásoknál. Legtöbbször még olyan belső vizsgálat sem indult, mint a mostani, a felelősséget elhárító ellenőrzés.
"Nyugodtan lehet szégyellni"
A Simon-ügyet nyugodtan lehet szégyellni - mondta a napokban lapunknak adott interjújában Kuncze Gábor. A politikus - aki az Összefogás közös jelöltjeként indul Szigetszentmiklóson - úgy fogalmazott: azt, ami itt volt, a szemünk előtt zajlott az elmúlt négy évben, és azt, ami kevésbé durván, de létezett az elmúlt húszegynéhány évben, a politikának nagyon látványosan meg kell szüntetni. "Nem fordulhat elő, hogy egy kormányváltás után valaki úgy gondolkodjon: ha nekik lehetett négy év alatt milliárdosnak lenni, akkor nekünk is lehet. Akik erre gondolnak, azokat vasvillával kell kihajítani a politikából, és meg kell győzni az embereket arról, hogy e téren tényleg más világ jön".
Ebből a szempontból Simon Gábor ügye nagyon rosszkor jött, ráadásul miután feltáratlan a pénz eredete, bármit lehet rá mondani - állapította meg. Kuncze megjegyezte, hogy a Simon-ügyben gyorsan, olajozottan működnek a hatóságok, az ügyészség, míg más ügyekben mintha lassabb lenne az ügymenet. "Most a politika korábban soha nem látott mértékben használja a rendőrséget, ügyészséget, az igazságszolgáltatást, ami lerombolta ezen intézmények függetlenségébe, pártatlanságába vetett hitet." Akik pedig amúgy joggal firtatják a Simon-pénz eredetét, tegyék fel azt a kérdést is: hogyan és kikhez vándorolt a gázügyekből offshore cégeken keresztül ötven milliárd forint? Vagy miként lehetséges, hogy vannak cégek, amelyek percenként egymillió forint megrendeléshez jutnak? Hogyan válhatott három év alatt a felcsúti polgármester Magyarország egyik leggazdagabb emberévé? Talán évtizedek után most érett be a jó szakmájának, a gázszerelésnek a gyümölcse vagy teletömték állami megbízásokkal meg földekkel?- sorolta Kuncze a kérdéseket.