A 8 nukleáris ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárón, száz hadihajón, hatszáz vadászrepülőgépen és ezer helikopteren kívül sok milliárdot költenek atomfegyverek fejlesztésére és drónok létrehozására. 2020-ig korszerűbbre cserélik a hadászati atomfegyverek 85 százalékát.
Nagy hangsúlyt kap az új rakétavédelmi rendszerek hadrendbe állítása. Tavaly két Sz-400-as rakétavédelmi komplexumot adtak át, idén újabb három készül el. Kísérleteket végeznek az Sz-500-as rakétavédelmi komplexummal is. Vlagyimir Putyin jelentette be, hogy 22 szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakétát kap még ebben az évben az orosz hadsereg.
Az Iszkander rakétakomplexumot az újjászülető orosz rakétagyártás szimbólumának tekintik. Szárnyasrakéták felbocsátására éppen úgy alkalmas, mint ballisztikus rakéták kilövésére. Tervezői szerint az Iszkander rakéta nyugati vetélytársainál jobban képes manőverezni és megtéveszteni az ellenséges légvédelmet. Befogására és megsemmisítésére ezért kevés az esély.
Már három típusú Iszkander komplexum létezik, az "M" típust tekintik a legmodernebbnek. A 400 kilométer hatótávolságú rakétát rakétabázisok, tüzérségi egységek, repülőterek, parancsnoki pontok megsemmisítésére hozták létre és nukleáris robbanófejjel is felszerelhetők. 2010-ben még csak hatot adtak át, 2020-ig azonban már sorozatban gyártják 40 milliárd rubel értékben.
Az Iszkanderre különösen az után figyelt fel a nyugati közvélemény, hogy Moszkvában megszellőztették: válaszul az amerikai rakétatelepítésre, esetleg ezt a rakétatípust fogják elhelyezni a kalinyingrádi körzetben.
Az orosz légierőt az ötödik generációs Szuhoj T-50-es vadászgéppel erősítik meg, amely kiöregedett elődeivel szemben gyakorlatilag észrevétlen marad a radarok számára. Az amerikai F-22 Raptor vetélytársának szánják, egyes paramétereit tekintve annak képességeit meghaladja.
Az ellenség repülőgépeit már 300 kilométeres távolságból felfedezi és egyszerre több cél megsemmisítésére képes. Levegő-levegő és levegő-föld rakétákkal szerelhető fel. Új generációs hajtóművekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az óránkénti több, mint kétezer kilométeres sebességet, és ötezer kilométer távolság megtételét.
A dolog szépséghibája azonban az, hogy 2018 előtt a Szuhoj T-50-est aligha állítják hadrendbe, miközben az amerikaiak már dolgoznak az F-22-es modernebb változatán. Egyes moszkvai katonai szakértők is célszerűbbnek tartották volna, ha az amerikai példát követve, inkább egy hatodik generációs vadászgép megteremtését tűzték volna ki célul.
Csakhogy ennek nincsenek meg a feltételei. Ennek ellenére sem becsülhető le az orosz erőfeszítés, különösen az után, hogy 1993-tól 2006-ig Oroszország semmit nem gyártott, csak javított. Idén 120 repülőgépet és 90 helikoptert adnak át. Egy légi ezredet Szu-34-esekkel szerelnek fel, egy gyakorló bázist pedig Jak-130-asokkal.
A védelmi minisztérium januárban jelentette be, hogy 2013-ban több mint tíz katonai alakulatot és magasabb egységet láttak el modern fegyverzettel és haditechnikával. Egy rakétaezredet és két rakétahadosztályt az új "Jarsz" rakétakomplexummal szereltek fel. Hadrendbe állítottak két Tu-160-as korszerűsített stratégiai bombázót. Megkezdődött az Északi-sarkvidék katonai infrastruktúrájának a helyreállítása is.
Jelentős a fejlesztés a hadiflottánál. 2020-ig nyolc stratégiai rendeltetésű tengeralattjárót építenek. Ennek az évnek jelentős eseménye a harmadik atommeghajtású stratégiai rendeltetésű tengeralattjáró, a "Vlagyimir Monomah" vízrebocsátása. Egyik elődje a "Jurij Dolgorukij" 170 méter hosszú, 13 és fél méter széles, 24 ezer tonna vízkiszorítású, 450 méter mélyre merülhet. 170 fős legénységgel rendelkezik.
A Borej osztályú atom-tengeralattjárókkal az Északi- és a Csendes-óceáni flottát erősítik meg. Nyolcezer kilométer hatótávolságú Bulava interkontinentális rakétáival sok volt a baj, mára azonban már bizakodóbbak a megbízhatóságát illetően. Idén látnak hozzá az állam védelmét szolgáló irányítási központ építéséhez, amely azt a célt szolgálja, hogy éjjel-nappal megalapozott javaslatokkal fordulhassanak minden válsághelyzetben az ország vezetéséhez.
Könnyítenek a katonák életén: mindenkit lakáshoz juttatnak. Fegyverzetüket modernizálják, s ennek csak egyik jele, hogy könnyű kerámiapáncélt készítenek a számukra. Tavaly a csapatok többek között mintegy 4 ezer rakétához és több mint 2 millió lőszerhez jutottak. Növelik a modern tankok számát. Az egyik ilyen harckocsit 2 gépágyúval, négy rakétaindítóval, két automata gránátvetővel és géppuskával láttak el.
Tegyük mindehhez hozzá, hogy a tervezőasztalokon már ott van egy olyan új interkontinentális rakéta terve, amellyel szemben tehetetlen a légvédelem és egy új stratégiai nehézbombázó is az elképzelések között szerepel. Mindennek nemcsak katonai vonatkozása van. Moszkva diplomáciai aktivitásának növelésén kívül nagyhatalmi szerepét is meg akarja erősíteni.
De a gazdaságban is előnyöket remél a katonai fejlesztéstől. Már magánvállatok előtt is meg akarják nyitni az üzleti lehetőségeket. Ami pedig a fegyverexportot illeti, a legmodernebb és féltve őrzött fegyvereken kívül, Oroszország elég szélesre tárja kapuit a külföldi megrendelők előtt.
