offshore cégek;Németh Lászlóné;

Németh Lászlóné különböző kérdésekre is ugyanazt válaszolja. Fotó: K2 Press/Népszava

- Vajon kinek "tolja ki" a kormányzat az offshore-milliárdokat?

Kísértetiesen hasonló választ kapott Jávor Benedek az Együtt-PM társelnöke Németh Lászlónétól, a fejlesztési tárca vezetőjétől az offshore cégekkel kapcsolatos kérdésre, ahhoz, amit Józsa István MSZP frakcióvezető-helyettesnek adott a miniszter. Írásos válaszok egyes bekezdései szinte szó szerint azonosak. Miközben a kérdések eltértek egymástól. Ebből arra lehet következtetni, hogy a minisztérium "szériában gyártja" a sablonválaszokat.

Jávor azt kérdezte Némethnétől, hogy "Kinek tolja ki a kormány az offshore-milliárdokat?" A tárca vezetője válaszában az előző kormányra mutogatott vissza, amely offshore cégekkel is kötött szerződéseket.

A korábbi kormányok lépései azonban nem mentik fel a jelenlegi kabinetet a felelősség alól, amelyet azért visel, mert egy offshore hátterű cégen keresztül jutatta a piacra a biztonsági földgáztárolóból kivett gázt, azt amúgy a kormány intézkedései miatt csődhelyzetbe jutott távhőtársaságok megsegítésére szántak. A kormány által az ügyletbe bevont magántársaság, a MET Zrt. az állami tulajdonú MVM Partner Zrt.-től kapta meg a gázt, amelyet jelentős haszonnal, végül mintegy száz milliárdos értékben adott át a távhőtársaságoknak.

Némethné válasza szerint minden a jogszabályoknak megfelelően zajlott. Arról azonban nem írt a miniszter, hogy miért kellett egy tisztázatlan hátterű társaságot bevonni az ügyletbe, amikor az MVM közvetlenül is átadhatta volna a gázt a távhőcégeknek, s a kormány amúgy is harcot hirdetett az "offshore lovagok" és cégek ellen. Ennek jegyében törvényben is rögzítette, hogy az ismeretlen tulajdoni hátterű társaságokkal nem szerződhetnek állami cégek, intézmények.

Holoda Attila volt energetikai helyettes államtitkár csaknem másfél éve hagyta ott Némethné minisztériumát, mert nem tudta elviselni, hogy a politika minden szakmai érvet felülír, és hogy az egyenlők között mindig vannak egyenlőbbek - mondta a szakember az Indexnek. A hírportálon megjelent interjúból kiderül: amikor Holoda 2012 nyarán a fejleszesi tárca helyettes államtitkára lett, már javában folyt az MVM gázügylete az offshore hátterű MET magáncéggel.

Holoda Attila az ügy kapcsán kifejtette: alaphelyzet az volt, hogy az MVM a miniszter rendeletére kapott olcsón beszerzett gázt, hogy adja olcsón a távhőcégeknek. A dolog szépséghibája az, hogy eladták a gáz egy részét a MET-nek, amellyel az elkezdett saját zsebre játszani. A szakember a történteket illusztrálva elmondta: "ha az ember megjelenik az európai gázpiacon, és ott van mögötte egy nagy gázmennyiség, meg hozzá tartozó kapacitás, akkor ezzel kereskedni lehet. A MET egy ekkora gázmennyiséggel borzasztó jól el tud játszani, sokszorosan megmozgatja, és ezen haszna képződik." A volt államtitkár-helyettes sem talált magyarázatot arra, hogy az MVM-nek miért kellett felsőbb utasításra bevonnia az ügyletbe a MET-et.

 1990-től 2006-ig nőtt, az azt követő hat évben lényegében visszaállt az 1990-es szintre az energiafogyasztás az Európai Unió 28 tagállamában - derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak hétfőn közölt összesítéséből.