A kormány, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményt adott ki: osztozik a gyászban, melyet Radnóti Miklós özvegyének elvesztése jelent.
Az MSZP is búcsúzott Fifi nénitől. Mesterházy Attila, az összefogás miniszterelnök-jelöltje Facebook oldalán is közzétett búcsúzójában úgy fogalmazott: "képzeletben, a fájdalmunk jeléül sárga rózsákat küldünk neki, amely kedvenc virága volt. Mert neki köszönhetjük a magyar irodalom szép szerelmes verseit, azokat, amelyek a háború borzalmai közepette a munkaszolgálat emberfeletti szenvedését váltották meg, amelyek Radnóti Miklós fájdalmait tették elviselhetőbbé az elviselhetetlenségben."
Gyurcsány Ferenc szintén a közösségi oldalán írta: Fifi néni a soha fel nem dolgozható tragédia után őrzött szerelem szimbóluma. "Ha van odafent, remélem, már újra megölelték egymást élete párjával, a halhatatlan költővel". Bajnai Gordon pedig úgy fogalmazott: "Elment a magyar irodalom leghűségesebb hitvese. Nyugodj békében, Fifi néni".
Gyarmati Fanni 14 éves korában ismerte meg Radnóti Miklóst, szerelmük egy évvel később kezdődött, diákszerelemként. Mivel Fanni szülei állással rendelkező, diplomás férjet akartak lányuknak, az esküvővel várniuk kellett, 1935. augusztus 11-én kötöttek házasságot. Ekkor béreltek lakást a Pozsonyi út 1. számú házban, ahonnan az özvegy soha nem költözött el. 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották.
2009 decemberében - a Radnóti-emlékév alkalmából - a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki, 2012-ben Radnóti-díjat kapott. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti teljes kéziratos hagyatékát.
Az a tudat, hogy Radnóti özvegye él, hosszú évtizedek alatt önmagán túli jelentést kapott, Gyarmati Fanni a nyilvánosság előtti hallgatásával nemcsak férje emlékét tartotta ébren, hanem felhívta a figyelmet a fasizmus áldozataira és arra is, hogy a fasizmus bármikor visszatérhet - mondta Ferencz Győző irodalomtörténész az MTI-nek.
A Radnóti Miklós élete és költészete című monográfia szerzője úgy fogalmazott: "rövid ideig tartó házasságuk életkísérlet volt, két szabad ember szövetsége, amely a másik lényének teljes szuverenitásán alapult". A József Attila-díjas költő, irodalomtörténész emlékeztetett arra, hogy Gyarmati Fanni 70 évvel élte túl férjét. Radnóti elhurcolása és meggyilkolása után új, önálló életet épített fel. Abban a korban szokatlan módon felnőtt fejjel végezte el az egyetemet: előbb középiskolai gyorsíró- majd orosztanár lett, később az akkori Színművészeti Főiskolán francia nyelvet tanított.
Kenyeres Zoltán irodalomtörténész szülei a házaspár barátai voltak. Radnóti és a Nyugat: dokumentum esszé című művében idézte fel: "amikor Radnóti Miklós udvarolni kezdett Gyarmati Fifinek, Fifi bemutatta Miklóst anyámnak. Hasonlóképp történt, amikor az apám kezdett járni édesanyámmal. Ők évfolyamtársak voltak. Polcomon ott sorakoznak Radnóti kötetei. Apám és anyám közül anyám találkozott utoljára Radnótival. 1944 májusában egy hangverseny végén összetalálkoztak a Zeneakadémia ruhatáránál. Radnóti egy papírt mutatott: újra behívták munkaszolgálatra. Ez volt az a behívás, amelyről már nem tért vissza. Fanni napilapokban feladott hirdetésekkel kereste, és a szovjet táborokban is kutattatott elveszett férje után. Kétségbeesetten imádkozott Radnóti életéért, de férjét tarkón lőtték.
És később, jóval később került elő ebből a jeltelen sírból a kis füzet, amely nélkül mérhetetlenül szegényebb volna több évszázad magyar lírai költészete. A kis füzet, amelynek remekei nélkül nem volna teljes ez a páratlan, fájdalmasan félbeszakított életmű. Az alkotások többségében ott szerepel a név, az elszakított hitves neve, megjelöléssel vagy csak utalásként, reménnyel, várakozással, rossz pillanatban kétkedve, hogy viszontláthatják-e még egymást. Fanni neve az irodalomtörténetben a Lillák, Júliák, Laurák mellett egyenrangúként szerepel, az olyan társak között, akik örökérvényű művekre ihlették a legnagyobbakat, és akik így, közvetve mintegy társszerzői is e vallomásoknak. (Várkonyi Tibor 2011. 09.10., Népszava)