Ilyen még nem történt a 64 év alatt, bravó, Berlinale, szép pillanat volt! A szombati zárógálán minden nyertes film összes jelenlévő alkotóját felhívták a színpadra, a terelésben még Dieter Kosslick fesztiváligazgató is részt vett, s a színpadot elfoglalta a mókás káosz és az együvé tartozás, a közösség oldott hangulata. Az online élő közvetítésnek köszönhetően mindenki szeme láttára így fejeződött be a tíznapos, elképesztően gazdag filmes eseménysor.
Az elképesztő gazdagság a fesztivál egészéből sajnos éppen a hivatalos versenyprogramra nem volt érvényes. Idén mintha semmiféle koncepció nem vezette volna a válogatókat, csak a kínos igyekezet, hogy meglegyen a kellő mennyiségű film a vetítésekhez.
Így azután olyan kevercse jött össze a minőségeknek, amelyben a televíziós családi történet mellett a groteszk krimi épp úgy megfért, mint a történésmentes színtiszta esszé, a kosztümös romantika, meg a háborús dráma. A filmek többsége aligha hagy nyomot az emlékezetben. E szempontból érdekes a zsűri döntése.
Az általában a fiatalokat kiemelő Alfred Bauer-díjat, amelyet az új perspektívákat nyitó filmért ítélnek oda Berlinben, egy elegáns gesztussal a fesztivál legidősebb versenyzőjének, az európai film 92 éves francia doyenjének, Alain Resnais-nek adta a nemzetközi grémium a Aimer, boire et chanter (Life of Riley) című mozidarabjáért.
A film egy közép unalmas társalgási színdarab vászonra irata, félig színpadi, kevésbé filmes formában, erősen statikusan, hagyományos színpadi játékkal. Nehéz elképzelni, hogy a film új perspektívái ebben az irányban a legizgalmasabbak…
Három kínai film is szerepelt a húszas versenymezőnyben, sejtenei lehetett, hzogy valamelyik semmiképpen nem megy haza üres kézzel. Közülük a Black Coal, Thin Ice című thriller kapta meg az idei Berlinale legfőbb díját, az Arany Medvét.
Története napjainkban játszódik egy kínai kisvárosban, mozgatója egy sor hátborzongató gyilkosság, amely szerelmi és társadalmi konfliktusokat robbant ki. A sötét hangulatú mai történet a bűn és az ártatlanság végzetes egymásba játszását emeli a középpontba.
Olyan hatásosan, hogy a zsűri még a legjobb színészi Ezüst Medvét is odaítélte a civil nyomozót alakító, kemény arcú Liao Fannak. A gálán stílusosan a kínai zsűritag, Wong Kar-vai csodálatos színésze, Tony Leung adta át megilletődött honfitársának a mackószobrot.
A gordiusi csomó megoldásának intelligens formájaként a zsűri Nagydíját a Berlinale-verseny leglátványosabb, legkreatívabb darabja, A Grand Budapest Hotel című filmjéért Wes Anderson kapta.
(Tudjuk, ennek a díjnak az értékét két korábbi díjazottja, Tarr Béla - A torinói ló - és Fliegauf Bence - Csak a szél - neve is alaposan megemeli, mondhatni, ez az a díj, amely minden külső meggondolástól mentesen, csak a művészi értékre utal.) Káprázatos varázslat ismét, amit Anderson odarak a vászonra.
A fesztivál második felének favoritja volt a másik amerikai rendező, Richard Linklater. Ő lett a 64. Berlinale legjobb rendezője. Ezüst Medvével díjazott filmjéről, a Boyhoodról elragadtatott kritikák jelentek meg nem csak Berlinben, hanem a január végi Sundance fesztiváli bemutatóját követően hazájában is. Az egyik berlini lap valósággal követelte számára az Arany Medvét.
Maga az élet tárulkozik fel, írták róla egybehangzó csodálattal. Linklater 2002-ben kezdte forgatni az akkor hét éves Ellar Coltrane-nel, akinek az elvált szüleit a két állandó színésze, Patricia Arquette és Ethan Hawke játszotta el.
Zsűri Nagydíja: A Grand Budapest Hotel - Wes Anderson
Legjobb rendező: Boyhood - Richard Linklater
Legjobb forgatókönyv: Kreuzweg - Dieter és Anna Brüggemann
Minden évben mindössze pár napot forgatott velük, s így a 12 éves forgatási időszak alatt a gyerekkor, az ifjúság, a felnőtté válás életteli és a valóságot tapinthatóan visszaadó folyamata mellett a szülői házasság, válás és a bizonytalan jövő is a 160 perces film témája.
Rejtélyes időkapszula a film, a ráérős ritmusú történetben a fiú kommentárjai vallanak a vágyakról, álmokról,
félelmekről, s nindez epikus folyamként löki felszínre az erős emóciókat.Érdekesség, Linklater kislánya, Lorelei is szerepelt folyamatosan szerepelt a filmben, s a díjátadáson már ifjú hölgyként lelkesen tapsolt a papájának.
A Panorámában bemutatott magyar mű, Császi Ádám Viharsarok című filmje ugyan nem hozott díjat, viszont nagyon jó kritikai visszhangot kapott a nemzetközi sajtótól, s már nyolc ország meg is vásárolta.
S hogy jó hírrel zárjuk az idei Berlinale-eseményeket: egy ugyancsak magyar elsőfilmes alkotó, Ferge Roland az EL című fekete-fehér diplomamunkájáért elismerő oklevelet vett át a Generation program zsűrijétől.
