Fordulatot vett a sokat bírált '44-es megszállási emlékmű körüli, immár a magyarországi antiszemitizmus kérdését is felölő társadalmi-politikai vita. A Heti Válaszban csütörtökön megjelent interjúban Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete nem bírálta nyilvánosan az emlékmű tervét, ám aznap bekérették a tel-avivi magyar nagykövetet, mert Izrael aggódik az antiszemitizmus erősödése miatt, tegnap pedig a Zsidó Világkongresszus elnöke ítélte el a történelemhamisítást, továbbá felhívta a figyelmet: a holokauszt nem lehet kampánytéma.
A holokausztra való emlékezésnek egyesítenie kellene a nemzetet, nem megosztani - írta közleményében Ronald S. Lauder, aki sürgette Magyarországot, hogy vessen véget a megosztottságnak. Lauder szolidaritását és egyetértését fejezte ki a Mazsihisz döntésével, amely kilátásba helyezte a holokauszt emlékév bojkottját. "Ne legyen kétséges: a magyar és a nemzetközi zsidó közösség egysége ebben az ügyben megbonthatatlan. A megbékélés és a megbocsátás nagyon nehéz, ha a zsidó közösség tagjai, akik személyesen átélték e sötét napokat, illetve az ő leszármazottaik azt látják, hogy eljelentéktelenítik, relativizálják ezt a kérdést" - írta Lauder.
Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy "a holokauszt politikai vitatémává vált, mert félő, hogy a szélsőjobboldali erők a kampányukban ezt felhasználhatják", márpedig "a holokauszt nem lehet kampánytéma" - írta. Felszólította Orbán Viktort, hogy halasszák el "az ellentmondásos emlékmű felállítását, mert ha a kormány komolyan gondolja, hogy valamennyi áldozatnak emlékművet kíván állítani, akkor nem hagyhatja ki az egyeztetésből a zsidó közösséget sem, az ő véleményüket be kell építenie a tervekbe" - nyomatékosított Lauder.
Levele csak ráerősített arra, hogy csütörtökön bekérették az izraeli külügyminisztériumba a tel-avivi magyar nagykövetet. Nagy Andor nagykövet tájékoztatása szerint Rafi Sultz helyettes államtitkár aggodalmát fejezte ki az antiszemitizmus erősödése miatt, továbbá általánosságban a két ország közötti információcserét emlegette és azt, hogy ilyesmi "gyakran előfordul diplomatáknál".
Ennél komolyabbnak tűnik a helyzet a Mááriv című izraeli újság honlapja szerint, amely azt írta: Izrael "mély aggodalmát fejezte ki több antiszemita esemény és magyar politikusok súlyos kijelentései miatt, és komoly kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar társadalom kész igaz és bátor módon szembenézni a múlttal".
Nagy Andor arra kérte az izraeli felet, hogy várják meg Orbán Viktornak az üggyel kapcsolatos állásfoglalását. Ezt péntek estig nem tették közzé, noha éppen a fenti aggályok - a vitatott 44-es emlékmű mellett Szakály Sándor "idegenrendészeti" kijelentése és a Sorsok Háza körüli kérdések - miatt összehívott zsidó kerekasztal múlt heti ülésén Lázár János azt ígérte a zsidó szervezeteknek, hogy e héten ad választ a miniszterelnök az "aggályokra".
A Népszabadság valószínűsítette, hogy a miniszterelnök kínai útjáról hazatérve még pénteken választ adhat - ami akár a német megszállási emlékmű felállításának elhalasztása is lehet -, ám lapzártánkig nem hangzott el állásfoglalás Orbán részéről.
Az emlékművel kapcsolatban tegnap az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség is megszólalt: az egyház közgyűlése elfogadhatatlannak nevezte a Szabadság téri tervet. Továbbá azt, hogy az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" minősítő Szakály Sándor vezesse a Veritas Intézetet, és szintén aggályaikat fejezték ki a Sorsok Háza programtervét illetően.
Semjén védi, de "beáldozhatják" Szakályt
Rövid időn belül másodszor védte meg Semjén Zsolt a kormány nevében az "idegenrendészeti" botránya miatt a támadások kereszttüzében álló Szakály Sándort. A miniszterelnök-helyettes tegnap ugyanazt válaszolta az MSZP-s Lendvai Ildikó írásbeli kérdésre, mint korábban a DK-s Oláh Lajosnak: a történtek ellenére nem rúgják ki a kormány által alapított Veritas Intézet éléről Szakályt. Indoklással ezúttal sem nem bíbelődött Semjén. "Köszönöm kérdését, nem" - ezt válaszolt a szocialista politikusnak, aki azt kérdezte, felmentik-e Szakályt.
A többszöri kiállás ellenére azonban Szakály bármikor elveszítheti "védettségét". Megírtuk: értesüléseink szerint ha végül "nagyon muszáj lesz", "beáldozzák" a történészt. Szakály kijelentése lényeges témája volt a zsidó kerekasztalnak; az ülés után Heisler András Mazsihisz-elnök jelezte: "egy ilyen fontos kormányintézménynek ennél méltóbb vezetőre van szüksége".
Ráadásul nemcsak a Mazsihisz és az ellenzék tiltakozott, illetve a nemzetközi sajtó cikkezett, Randolph L. Braham világszerte ismert holokausztkutató tiltakozásul visszaadta magyar állami kitüntetését, a DK pedig holokauszttagadás miatt feljelentést is tett Szakály ellen. Sőt, a botrány miatt módosíthatják az MTA etikai szabályzatát, amely jelenleg nem teszi lehetővé, hogy morális ügyek miatt eltávolítható legyen egy köztestületi tag.
