Utoljára 44 esztendeje, 1970 márciusában mértek az idén januárival megegyező nulla százalékos pénzromlási ütemet. Mináry Borbálától, a KSH osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy elsősorban a háztartási energiaárak húzták lefelé az inflációt, emellett az előző esztendő első hónapjához képest mérséklődtek az üzemanyagárak is. A karácsonyt követő ruházati cikk kiárusítások is kedvezően hatottak az árszínvonalra. A szakember érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a nyugdíjas infláció még ennél is kedvezőbb volt, -0,6 százalékos, ugyanis a legidősebbek fogyasztói kosarában a lakhatás költségei kisebb részarányt képviselnek, mint a lakosság más rétegeinél, emellett az alapvető élelmiszerek és a gyógyszerek árszínvonala is alacsonyabb lett, mint egy esztendeje - mondta a szakértő.
Már korántsem ennyire kedvező a kép, ha az ugyancsak a KSH által közölt, úgynevezett maginfláció alakulását vesszük figyelembe, ez a mutató 3,4 százalékos éves növekedést tükröz. Kétségtelen tény, hogy tavaly decemberben ez az energia- és élelmiszer-változásoktól megtisztított mutató 0,1 százalékponttal magasabb volt.
A péntek jeles nap volt a KSH inflációs adatainak értékelésében, ugyanis most debütáltak az MNB inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatói. Mint arról már a héten beszámoltunk, a jegybank elemzői a középtávú inflációs tendenciáik jobb megismerhetőségére hivatkozva a KSH hivatalos adatait felhasználva kiszűrnek bizonyos, a fogyasztói árindexet befolyásoló tényezőket. Ezek közül az egyik az úgynevezett adószűrt maginfláció, amelynél az úgynevezett indirekt adókat, az áfát és a jövedéki adót mellőzik. De nem veszik figyelembe, a dohányosok nagy bánatára megnövelt kiskereskedelmi árrést, a tavaly bevezetett, majd év közben megemelt tranzakciós illetéket vagy a telekommunikációs adót sem. Furcsa módon a számításba nem vett áremelkedések negligálásának az az oka, hogy időpontjuk jól beazonosítható, egyszeri árszint emelkedést okoznak és a tételek szűkebb körét érintik.
Szakértők szerint mindegyik indok sántít, ha a felsorolt adójellegű áremelések okait vizsgáljuk. Nem veszik figyelembe a keresletérzékeny termékek inflációját sem, ide az üzemanyagok és a nyers élelmiszereket sorolják. Ugyanakkor nem sikerült megbízható definíciót kapni arra, hogy mit is értenek a ritkán változó árú termékek inflációján, ugyanis a "ritka" fogalom - a szakértők szerint - meglehetősen szubjektívnek látszik. Az MNB szakértői a saját, új indexeik figyelembevételével megállapították, hogy ezek a mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az iparcikkek árai 0,7 százalékkal nőttek.
A KSH viszont azt közölte, hogy az élelmiszerek egyetlen hónap alatt 1,3 százalékot drágultak, kiemelték, hogy a burgonya, a friss zöldségek és gyümölcsök decemberhez hasonlítva 8,0 százalékkal kerültek többe, de 1,2 százalékkal emelkedett a szeszes italok és dohányáruk ára is. Az üzemanyagok árcsökkenése viszont 1 százalékos volt.
A nulla százalékos éves árváltozás legfőbb oka, hogy nagy mértékben csökkent a liszt, a tojás, az étolaj,a cukor, viszont jelentősen drágult a sajt és a tej. A dohánytermékek 20,5 százalékkal drágultak. A rezsicsökkentés mérlege: az áram 19,9 a vezetékes gáz 19,3 százalékkal lett olcsóbb egy év alatt. (Kormányzati beavatkozás nélkül a piaci folyamatok is hasonló mértékű árcsökkenést eredményeztek volna.)
Az elemzők egyöntetűen arra számítanak, hogy 2014-ben az éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés jóval a jegybank 3 százalékos célja alatt maradhat. Ugyanakkor Gabler Gergelytől, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető elemzőjétől megtudtuk: az infláció emelkedése az év második felében gyorsulhat fel igazán, hiszen tavaly nyártól havi szinten jellemzően csökkentek a fogyasztói árak, így a viszonyítási bázis egyre alacsonyabb lesz. A rezsicsökkentés harmadik körével viszont egyelőre nem kalkuláltak az Erste elemzői, ennek hatását az inflációban véleményük szerint ellensúlyozhatja a forint idei gyengülése, így tartják az 1,3 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzést.
Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője idén viszont csak 1,0 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál. Mivel az árindex a jegybank inflációs célkitűzését feltehetően nem éri el belátható időn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek. Az elemző szerint azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már szűk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség. Suppan Gergely szerint a következő hónapokban visszatérhet az infláció, mivel az egy évvel ezelőtti háztartási energiaár csökkentés kiesik a bázisból, ennek hatását azonban tompítja, hogy egy évvel ezelőtt magasabb volt mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek ára. Várakozása szerint az első félévben 0,5-1 százalék között, a második félévben 1 százalék körül ingadozhat az infláció, majd decemberben felugrik 2,2 százalékra.
Hasonlóan vélekedik Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginfláció továbbra sem csökken érdemben, hónapok óta 3,5 százalék körüli szinten van. Így arra számít, hogy az infláció az év végére 2,5 százalék fölé gyorsul, éves átlagban pedig 1,1-1,2 százalékos inflációt vár 2014-ben. A jegybank várható kamatpolitikájáról úgy vélekedett, hogy bár az MNB kommunikációja szerint az infláció még a következő négy-hat negyedévben is 3 százalék alatt maradhat, és ezen az alapon még folytatódhat a kamatcsökkentés, véleménye szerint azonban nincs értelme a további lazításnak. “A hitelezést ez nem segíti rövid távon, viszont az ország sérülékenységét növeli, így a türelem többet hozna a konyhára” – fejtette ki Németh Dávid.
A kis növekedés - szárnyaló tervek
A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2013. negyedik negyedévében 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést alapvetően a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék. Az egész évre vonatkozó becslések szerint tavaly 1,2 százalékos volt a növekedés üteme.
"A Fidesz nagyot mond, és a kicsinek örül, Orbán Viktor jobb keze, Matolcsy György 2010-ben még arról beszélt, hogy „2013-ra, 2014-re elérhető a 7 százalékos gazdasági növekedés”. Az első Széll Kálmán megszorító csomag 2011-es bejelentésekor már „csak” 4-6 százalékos gazdasági növekedést jósolt az Orbán-Matolcsy kettős. Csütörtökön Kínában Orbán ismét 4 százalékos bővülést ígért, de már csak 2016-ra - írta közleményében Katona Tamás. A szocialista szakpolitikus arra figyelmeztetett, hogy "A valóság ezzel szemben az, hogy a magyar gazdaság 2013 negyedik negyedévében is csak a 2011-es szinten tudott teljesíteni – és még ez is a Fidesz-kormánytól független körülményeknek, a jó időjárásnak, az uniós forrásból épült beruházásoknak és a baloldali kormányok által hazánkba hozott autógyáraknak köszönhető. Ugyanakkor az egész évet tekintve a magyar gazdaság 2013-as teljesítménye még a 2011-es adatoktól is elmarad. A valódi, adófizető munkahelyek száma például sokkal kevesebb, és a reálbérek sem érik el a 2011-es szintet.
A tavasszal felálló Mesterházy-kormány rendbe teszi gazdaságot és megélhetést biztosít minden dolgozni akaró magyar ember számára - olvasható az MSZP közleményében.
