A szintén pénteken ismertetett januári magyar inflációs adatokkal kapcsolatban a londoni elemzők egyöntetűen azt jósolták, hogy deflációs kockázat nem fenyeget a magyar gazdaságban, mivel a tizenkét hónapra számolt magyarországi infláció a múlt havi nulla százalékkal valószínűleg elérte mélypontját.
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető elemzője pénteki értékelésében közölte: a ház már a régiós GDP-becslések előtt is a londoni konszenzusnál magasabb prognózisokat tartott érvényben, de az adatsorok ehhez képest is meglepően erősek.
A cég saját becslése szerint az európai felzárkózó térségben - beleértve Törökországot és Oroszországot is - a tavalyi negyedik negyedévben 2,5 százalékos lehetett az éves összevetésű átlagos GDP-növekedés, ami 18 hónapja nem mért ütem.
A ház a magyar gazdaság erőteljes tavalyi év végi teljesítményéből kiindulva 2,5 százalékra javította az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését az általa eddig várt 2 százalékról, és ugyanilyen felülvizsgálatot hajtott végre Csehország esetében. A Capital Economics Romániában az eddig jósolt 2 százalék helyett most már 3 százalékos növekedést vár 2014-ben, ugyanolyan üteműt, mint Lengyelországban.
Jackson szerint a havi aktivitási adatok jól kiegyensúlyozott kilábalásra utalnak az európai felzárkózó térségben. A kiskereskedelmi értékesítés és az ipari termelés növekedése egyaránt gyorsult 2013 végére, ami arra vall, hogy a térségi kilábalásnak a hazai és a külső kereslet egyaránt hajtóerőt adott - hangsúlyozta a Capital Economics londoni elemzője.
Valamivel óvatosabb idei előrejelzést adtak a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői. A ház a pénteki adatismertetések utáni prognózisában közölte, hogy Magyarországon 2,1 százalékos,
Lengyelországban 2,8 százalékos, Csehországban 1,9 százalékos, Romániában 2,4 százalékos GDP-növekedést vár 2014-ben. A JP Morgan elemzői hangsúlyozták, hogy ez a magyar GDP-prognózisuk is valamivel meghaladja a londoni konszenzust.
Az HSBC bankcsoport londoni elemzői is 2,1 százalékos idei egész évi növekedést várnak a magyar gazdaságban. Pénteki értékelésükben szintén kiemelték, hogy a magyar gazdaságnak a külső és a belső kereslet erősödése egyaránt lendületet adott a tavalyi negyedik negyedévben. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a belső fogyasztást nagyarányú ösztönzés hajtja a monetáris és a költségvetési oldalról egyszerre.
A januárról közzétett - éves összevetésben nulla százalékos - magyarországi inflációs adatokkal kapcsolatban a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői pénteki helyzetértékelésükben úgy fogalmaztak, hogy Magyarországnak "volt egy rövid flörtje a deflációval", de a dezinflációs folyamat januárban valószínűleg véget is ért.
A GS londoni elemzői szerint a tizenkét havi januári fogyasztói árindex - eddig példátlan módon - valószínűleg deflációs tartományba fordult volna a dohány- és az alkoholfélék, valamint a szolgáltatások áremelkedése nélkül. Ez az inflációs szerkezet hozzájárult a - tizenkét havi szinten 3,4 százalékos - maginfláció és a teljes kosárra számolt ütem szélesedő divergenciájához.
A ház szerint ugyanakkor innen várhatóan belép a közműdíj-csökkentések tavalyi első hullámából eredő éves bázishatás, ami véget vet a további dezinflációnak az idei évre.
A Goldman Sachs londoni elemzői szerint azonban a januári inflációs adatok alátámasztják Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítésre hajló monetáris politikáját, és így a GS azon előrejelzését is, hogy az MNB ebben a hónapban még végrehajt egy kisebb mértékű, 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést.
Az alacsonyabb januári inflációs kiindulópont és a tervezett további közműdíj-csökkentés lassítja a reálkamat és kamatdifferenciál eróziójának folyamatát, enyhítve ezáltal a tőkiáramlás rövid távú kockázatát a GS elemzői szerint.
A JP Morgan londoni elemzői is azt valószínűsítették pénteki értékelésükben, hogy a magyarországi infláció januárban elérte mélypontját. A ház az innentől belépő bázishatások, valamint a forintgyengülés átszűrődése miatt azzal számol, hogy 2014 végére 2,3 százalékra, 2015 végére 3,1 százalékra gyorsul vissza a tizenkét havi infláció.
A cég szintén azt várja, hogy az MNB a jövő heti kamatdöntő ülésen 0,10 százalékpontra lassítja a kamatcsökkentés ütemét. A JP Morgan elemzőinek várakozása szerint ehhez az eddigieknél keményebb hangvételű monetáris tanácsi közlemény járul majd, amely elismeri a piaci kondíciók romlását.
A cég londoni szakértői azt nem várják, hogy az MNB kizárja a későbbi kamatcsökkentések lehetőségét, ám ha tovább romlik a Magyarországgal kapcsolatos befektetői hangulat - például ha a forint 315-320 forint/euró fölé gyengül -, az a ház szerint valószínűleg leállítaná az enyhítési ciklust.
A JP Morgan elemzői közölték: alapeseti előrejelzésük változatlanul az, hogy az MNB 2,50 százalékos alapkamaton fejezi be az enyhítési ciklust az idei második negyedévben. Elismerték ugyanakkor, hogy a gyenge forint miatt felfelé ható kockázatokat látnak erre a prognózisukra.