A Margit körúti fegyház helyére 1971-ben felépített egykori Kohó- és Gépipari - legutoljára gazdasági - Minisztérium 270 méter hosszú tömbjét a hónap végén bontani kezdik, s a munka a nyár végére befejeződhet - mondta a Magyra Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által a beruházás lebonyolítására megalapított projektcég, a Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. vezetője, Halmai Zoltán.
A 2,4 hektáros területén parkot alakítanak ki, az elképzelések szerint 2015-16-ra. A bontás fő oka, az átszellőzés biztosítása. Halmai Zoltán szerint szakmai konszenzus van arról, hogy a nagy forgalmú környék levegőjének minősége sokkal jobb lehetne, ha a budai hegyek felől érkező légáramlatok útjában nem állnának ezek az épületek.
Lajos Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástani Tanszékének a professzora - aki a Mammut kapcsán végzett méréseket a területen - korábban azt nyilatkozta, egyáltalán nem egyértelmű, hogy az épület lebontása után tisztább lesz a Széll Kálmán tér levegője.
Az igaz, hogy az épület hiányában az uralkodó északi, észak-nyugati, tehát a Millenáris felől érkező szél könnyen a körútra jut, ám korántsem olyan erős ez az áramlat, hogy érdemben felhígítaná a felgyűlt légszennyezést, és mire ide ér, már nem is olyan tiszta. Kísérletek igazolják, hogy az út mentén a magas épületek jótékony hatásúak, mert a széliránnyal ellentétes oldalukon olyan feláramlás keletkezik, amely csökkenti a szennyező koncentrációt a talajszinten. A körút egyébként is az Erzsébet fasor és a Duna hatására szellőzik, a rá merőleges minisztérium épülete nem fog le jelentős szélmozgást - vélekedik a professzor.
Műemlék: volt-nincs
De nem csak ez a probléma. A minisztérium csúf épülete mögött álló három ingatlan a magyar ipar történetében páratlanul fontos Ganz Villamossági Gyárhoz kötődik. Az uniós forrásból megvalósuló park kialakításáról szóló márciusi kormányhatározat úgy rendelkezik, hogy a területen álló nem műemlék épületeket el kell bontani. Két műemlék csarnok volt itt, egy ötvenes években épült, a Kisrókus utcára néző irodaépület és az úgynevezett melegpörgető. De ezek már nem okoznak gondot, hiszen a Belügyminisztérium a közelmúltban törölte a műemléki listáról, mondván, indokolatlan a védelem.
Pedig a melegpörgető igazi ipari kuriózum lenne, különösen, ha berendezései megmaradtak volta. A kőburkolatú négyzetes épületet a transzformátorok kipróbálására használták. A 90-es évek privatizációja során tulajdonossá vált GANZ Ansaldo az összes, akkor még működő berendezést leszerelte. De így is izgalmas a 4 méteres, dupla falu, zárt, szinte ablak nélküli épület.
Az irodaépületért nem fáj a szíve senkinek, annak műemléki védelme vélhetően valóban nem volt indokolt. Szakértők szerint a terület legértékesebb épülete, a ma autóparkolónak használt M jelű csarnok. Az "új szerelőcsarnok" néven is emlegetett 5500 négyzetméteres, háromhajós monstrumot 1952-ben kezdték építeni, de egy év múlva a Nagy Imre kormány más nagyberuházással egyetemben leállítatta, s csak 1957-58 folyamán készült el. A Fény utcai hajós toldalék csak 1961-re fejeződött be. Pilléreit helyszíni előregyártással készítették, és daruval emelték a helyükre. Különös, hogy ezt az épületet a Hiller-adminisztráció sem akarta 2004-ben műemlékké nyilvánítani, pedig az Örökségvédelmi Hivatal felterjesztette. Az ügy ismerői szerint azért, mert nem kívánta teljesen elvágni a roppant értékes terület későbbi hasznosítását.
Finta Sándor Budapest főépítésze korábban azt nyilatkozta, a melegpörgető, illetve a kiváló szerkezeti és téri adottságokkal rendelkező, M csarnok épületei remekül hasznosíthatóak lennének. Martinkó József építészetkritikus pedig úgy vélekedett, hibás döntés volna az M csarnok lebontása, akkor is, ha ma még úgy látjuk, nem bír különleges értékkel. Tudni kell ugyanis, hogy a klasszikus ipari épületekhez hasonló struktúrák már soha többé nem épülnek. Az M csarnok hasznosításra számos ötlet született az évek során, koncerttermet, építészeti múzeumot álmodtak ide.
Halmai Zoltán nem tartja teljesen kizártnak, hogy a kisebb épületek közül valamelyik megmenthető lesz, "de ennek feltétele, hogy műszakilag igazolni kell, hogy az átszellőzés így is kielégítő szinten biztosítható."
Ötletelnek
A terület hasznosítására ötletpályázatot írt ki a cég, melynek célja ,,olyan funkcionális ötletek inspirálása, megismerése és összegyűjtése, amelyek segíthetnek egy későbbi építészeti tervpályázat megalapozásában, a terület felhasználási módjának meghatározásában."
A pályázatra két kategóriában várják az elképzeléseket, az egyikben bárki beadhatja egy sajtpapírra felskiccelt ötletét, a február 24-i határidőig, a másikban építészmérnököktől várnak műszakilag megalapozott elképzeléseket. A kiírás - minden félreértés elkerülése végett - leszögezi: a kiíró elképzelése szerint a területen fekvő valamennyi épület elbontásra kerül. "Mindazonáltal lehetőséget kíván biztosítani olyan építészeti ötlet kidolgozására is, amely lehetővé teszi a Ganz gyár építészeti örökségének továbbélését." Ám hangsúlyozza, hogy annak a pályázónak, aki az épületek megtartásával számol, bizonyítania kell, hogy azok nem zavarják az átszellőzést.
Elég naiv dolog azt várni, hogy egy (tervenként) maximum egymillió forintos díjazású ötletpályázat résztvevői olyan műszaki tanulmányokat készítenek el a saját költségükre, amit a terület gazdája, az MNV Zrt. nem tesz meg. Az elmúlt évek előre lejátszott, erőből végrehajtott kormánydöntéseit látva az ember bizalmatlanná válik. Mégis, az ötletpályázat kiírása azt jelzi, hogy ez esetben mintha valóban lenne nyitottság a szakma, sőt a társadalom véleményének meghallgatására. Az épületek megtartása, és hasznosítása a költségeket is csökkentené, hiszen a világ legdrágább beruházása az, ha egy épület helyén parkot hozunk létre.
Bevásároltak, kivásároltak
A költségvetést terhelte az egykori minisztérium épületében működő öt intézmény 320 dolgozójának kiköltöztetése. Ezen felül 500 millió forintért ki kellett vásárolni a telek a kisebbségi tulajdonosát, WING csoport (egykori Wallis) egyik kft-jét, a Chem-Dealt, mely 6,6 százalékát birtokolta a területnek. Már korábban felmerülhetett a kormányban, hogy valamit kezd a területtel, ez lehetett az oka, hogy 2011-ben nagy csendben, 1,9 milliárdért a Millenáris kft. eladta a Magyar Állammal osztatlan közös tulajdont képező telek mintegy 50 százalékos tulajdonrészét az államnak. A lépés oka nyilván a Millenáris likviditásának biztosítása volt, mert a jelenlegi elképzelések szerint a park működtetése a Millenárishoz tartozna. Ezt erősíti az is, hogy a pályázatot bíráló bizottság elnöke Incze Zsolt, a Millernáris vezetője. Ez újabb érv lehet az épületek megtartására.