A véletlen hozta így: a hét végén találkozik az elmúlt tíz év két legmeghatározóbb politikusa. No persze csak a virtuális térben, hiszen azt pontosan tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor a maguk fizikai valóságában sosem (?) fognak találkozni, legalább is úgy, hogy leülnének egy közös tárgyalóasztalhoz.
A hét végén sem ez fog történni, a randevú csak a mi képzeletünkben jön létre, mégpedig két évértékelő formájában. Szombaton Gyurcsány Ferenc, vasárnap pedig Orbán Viktor lép a hívei elé, hogy fölrajzolja Magyarország elmúlt négy évét és adjon valami jövőképet is. Talán nem vagyok merész, ha azt állítom: két külön világ fog kirajzolódni a két politikus előadása nyomán. A sikertelen, illetve sikeres, a Fidesszel jövőtlen, illetve csak a Fidesszel jövőképes Magyarországé.
Fölösleges ideírnom, hogy hogy hozzám melyik interpretáció, melyik politikus áll közelebb, ezt úgyis tudják. Mint ahogy az olvasók, az online kommentelők is a saját politika elfogultságaik, attitűdjük alapján fognak reagálni: gyalázni engem és Gyurcsányt, illetve fordítva. És ez a legnagyobb baj a mi országunkkal: teljesen megszűnt a párbeszéd lehetősége, a reális gondolkodásé, s hogy bizonyítsam saját elfogultságomat is, mindez 2002, Orbán TF-es harci beszéde óta van így. Vagyis több mint tíz éve.
Azt gondolnám, hogy tíz év bőven sok egy országnak a politikai hidegháborúból. Ez azonban, láthatjuk, merő naivitás. A szombaton éppen Gyurcsánnyal induló, majd vasárnap Orbánnal folytatódó választási kampány helyenként undorító, taszító, gyalázkodó lesz. Másként: nem találkozások lesznek itt, csak ütközések. Senki ne higgye, hogy sérülés nélkül megúszhatja.
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
