Amikor a közmunkások szabadságáról és béréről van szó, akkor vajon miért nem a Munka Törvénykönyvére hivatkozik a kormány? Ezt a kérdést tette fel Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke azt követően, hogy a Magyar Államkincstár tájékoztatta lapunkat: "a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni, a közfoglalkoztatottak esetében is a Munka Törvénykönyve a mérvadó".
Azért kerestük február elején a kincstárat, mert december 29-e után legközelebb csak február 5-én kaptak bért több településen, így Rakacán a közmunkások. A dolgozók ezt későinek találták, ugyanis a hó első napján eddig mindig megkapták a pénzüket. Mivel a fizetésük csak 50 ezer forint, náluk egy-két nap csúszás is éhezést jelent. A kincstár szerint viszont ők nem késtek, a Munka Törvénykönyvének szabályait kell figyelembe venniük, és ez alapján utaltak.
Ezt a választ kifogásolta Komjáthi Imre. Emlékeztetett arra, hogy a Munka Törvénykönyve arról is rendelkezik, hogy "alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni", valamint "a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll." Csakhogy a közmunkások alapbére messze elmarad a nettó 66 ezer forintos minimálbértől, emellett pedig a 20 nap alapszabadságon kívül többet nem vehetnek ki.
A közmunkások nagy rész most a téli programhoz kapcsolódó, "napocskarajzolóként" elhíresült képzésen ül. A Hajdú-Bihar megyei Egyekről arról számoltak be, hogy az egyik csoportban a tanár maga kérte meg többdiplomás tanítványát, inkább ő tartsa meg az önéletrajzírásról szóló órát, mert jobban ért hozzá. Mások szakmát tanulnak a településen, kazánfűtő tanfolyamon ülnek. Mint elmondták, a hivatalban a felvételnél azt mondták nekik, hogy a képzés előtt és után két hét közmunkát kell végezniük. "Nagyon értelmes feladatot kaptunk, szemetet szedtünk" - közölte egyikük. Ezután január 20-án óriási káosz közepette indult el a képzés. Először ugyanis nem volt meg a kötelezően előírt 50 fő, "de a végén a nagyszerű szervezésnek köszönhetően már a 51-en is voltunk", akkor meg az volt a baj. A képzés gyakorlati oktatói közölték, hogy nem tudják megoldani a helyszíni oktatást, így csak laptopon mutatják meg, hogy néz ki egy igazi kazán és egy kazánház. Az elméleti órákhoz nem volt szabad terem, így a két kazánfűtő csoportot egy helyiségben helyezték el. "Az egyik az egyik végében, a másik a másik végén tanult".
A közmunkások azt hitték, ennél nagyobb fejetlenség már nem lehet. Amikor eljött a fizetés napja, rájöttek, hogy tévedtek. Sokan nem kaptak bért, mások viszont nem a sajátjukat vették fel. A hivatalban ugyanis elkeverték a papírokat. Amikor az emberek reklamáltak, ellenőrizték a papírokat, és volt, aki azt a választ kapta, hogy kérje vissza társától a bérét.
