A KSH eddig is alkalmazott négy, a pénzromlás alakulását tükröző indexéhez az MNB hozzáfűzi majd a maga további három mutatóját. Ez a nagyközönség számára amúgy érdektelen szakmai kérdés lenne, ám fel lehetünk készülve arra, hogy a Fidesz-kormányzat mindig arra az adatra fog hivatkozni, ami számukra a legkedvezőbb.
Virág Barnabás, az MNB elemzési igazgatója az új indexek kiszámítását egyébként azzal indokolta, hogy a nemzetközi jegybanki gyakorlatban és a kommunikációban is elterjedt az egyszerű, egyes nagyobb termékcsoportokat kiszűrő mutatók alkalmazása.
Kiemelte: az alapmutatókkal a cél az, hogy az inflációt csak átmeneti jelleggel érintő tételeket kiszűrjék, és a középtávon jelentkező inflációs nyomást "megragadják". A leggyakrabban használt alapmutató az adóváltozásoktól szűrt maginfláció, a következő ilyen alapmutató a keresletérzékeny termékektől "mentes" infláció, a harmadik pedig a ritkán változó árú termékektől szűrt infláció. Az alapmutatók alkalmazása segíti a helyzetértékelést, és a monetáris politika döntéshozatlát - fűzte hozzá.
