Európai Unió;Görögország;mentőcsomag;hitelcsomag;Der Spiegel;Antonisz Szamarasz;

Szamarasz görög kormányfő szerint nem kell új mentőcsomag FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP

- Görög szélmalomharc a hitelezőkkel

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot arról, szükséges-e újabb hitelcsomag Görögország számára. Antonisz Szamarasz miniszterelnök szerint nem, vagy legalábbis újabb megszorítások árán semmiképpen. Az ország pénzügyminisztere ráadásul olyan gazdasági adatokat ígért, amelyeket először ő sem akart elhinni. Németország viszont nem zárkózna el egy kisebb hitelcsomagtól. Döntés tavasszal várható.

Amíg az Európai Unió nem oldja meg saját gondjait, addig a nemzetközi színtéren is meg van kötve a keze. Nehezebben tud fellépni a nemzetközi konfliktusokban, s az euróövezet gazdaságának gyarapodása is elmarad akár Kínáétól, akár az Egyesült Államokétól. Ennek egyenes következménye, hogy erősödnek az euroszkeptikus pártok, amelyek azt hangoztatják, ki kell lépni a közös európai valutából, mert így olyan országokat kell megsegíteni, amelyek nem érdemlik meg.

Emiatt is kulcskérdés a görög gazdaság rendbetétele. Annál is inkább, mert még mindig nem született végleges megoldás arra, miként foltozzák be az athéni költségvetésben keletkező lyukat, amely jövőre már több milliárd euróra duzzadhat.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azon javaslata, mely szerint újabb, harmadik mentőcsomagra van szüksége Görögországnak, megrettentette a helyi politikai élet szereplőit, hiszen a mentőcsomag rendre megszorításokkal jár. Most azonban Antonisz Szamarasz kormánya nincs olyan helyzetben, hogy elfogadtasson a törvényhozással bárminemű népszerűtlen intézkedést.

A minap a Spiegel közölt részleteket az esetleges mentőcsomagról. A hamburgi magazin szerint a berlini pénzügyminisztérium szakértői azzal számolnak, hogy az országnak az első két nemzetközi mentőcsomagnál jóval kisebb összegre, 10-20 milliárd euróra lehet szüksége. A tárca tanulmánya alapján a hitel helyett az államadósság további részének elengedése is szóba jöhet.

Az elképzelés szerint az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) pénzügyi alapjából folyósítandó kedvezményes kölcsönért vagy adósságrész-elengedésért cserébe fel kell gyorsítani a reformokat - írta a Der Spiegel. A lap úgy értesült, hogy az új program még a májusi európai parlamenti választások előtt napirendre kerülhet.

Bár a görög kormány illetékesei rendre derűlátónak mutatkoznak annak kapcsán, hogy a kormány kitölti 2016-ig szóló mandátumát, Görögországban szinte teljesen reménytelen huzamosabb ideig mindössze háromfős többséggel kormányozni.Annál is inkább, mert minden népszerűtlen szavazásnál újabb és újabb honatyákat veszített a koalíció, így egy újabb reformszavazás akár a kormány bukását is okozhatja.

240 milliárdnyi hitel
A trojka 2011 óta két csomagban összesen 240 milliárd eurónyi mentőhitelt ítélt oda Görögországnak, a magánhitelezők - főképp kereskedelmi bankok - pedig lemondtak a görög államadósságból nekik járó 206 milliárd euró majdnem feléről. Görögország a mentőhitelek 90 százalékát már fölvette. Bár az euróövezeti tagország gazdasága hét évig tartó recesszió után az idén várhatóan növekedésnek indul, a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság továbbra is rendkívül nagy, 176 százalékos. A nemzetközi hitelezők sem egységesek abban, milyen eszközökkel lehetne megoldást találni Athén gondjainak orvoslására. Az IMF például nem zárkózna el az adósságelengedéstől, sőt, más hitelezők, Kína, Svájc és India pedig úgy vélik, egy újabb mentőcsomag még nehezebb helyzetbe sodorná az országot.

Athénban híre ment annak, hogy nagykoalícióra készül az ország jelenleg két legnépszerűbb pártja, az ellenzéki baloldali radikális Sziriza, és a kormány nagyobbik ereje, a jobboldali Új Demokrácia (ND).

A hír nemcsak amiatt meglepő, mert két teljesen eltérő ideológiájú tömörülésről van szó, azért is sajátos, mert a mentőcsomagról és a trojka szerepéről is teljesen eltérően vélekednek.

Míg Szamaraszék próbálják tartani magukat az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előírásaihoz, addig Alekszisz Tsziprasz, a Sziriza elnöke úgy véli, felesleges udvariaskodni, nem kell visszafizetni semmiféle pénzt, úgysem zárják ki Görögországot az eurózónából, vagy ha mégis, akkor sem történik tragédia. Szamarasz később többször is kategorikusan cáfolta az értesülést.

Európai bírálatok a trojkának
Az is kérdés, hogy a későbbiekben mennyire lesz mindenható az, amit a trojka mond. Athén ugyanis egyre nagyobb nemzetközi szimpátiára támaszkodhat a nemzetközi hitelezőkkel folytatott vitáiban. Az Európai Parlament gazdasági bizottságának jelentésében nem éppen kedvező képet festettek a trojka tevékenységéről olyannyira, hogy a hitelezők bírálatában teljes volt a politikai egység a jobb- és a baloldal között. Az osztrák konzervatív politikus, Othmar Karas és a francia szocialista Liem Hoang-Ngoc által bemutatott dokumentumban azt kifogásolták, hogy a trojka nincs kellő nemzetközi ellenőrzés alatt, s jelenlegi legitimációja is megkérdőjelezhető. Az EP képviselői megkérdőjelezik az Európai Központi Bank szakértőinek részvételét a trojka munkájában. A jelentésben megállapítják, hogy az EU, az EKB és az IMF hármasa elsősorban a megszorításokra koncentrált, s elhanyagolta azokat a lépéseket, amelyek a gazdaság növekedését szolgálták volna. A jelentéstevők szerint a trojkának nincs nyomonkövethető és logikus stratégiája sem. Hoang-Ngoc egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a testületet "fel kellene darabolni". Ez lenne a legradikálisabb megoldás, ám az EP-nél ezt azért túlzásnak tartanák. A többség szerint azonban a trojkának tanulnia kell a hibáiból. Az EP-ben meglepő módon az IMF-ről állítottak ki kedvezőbb bizonyítványt amiatt, mert a Valutaalap legalább elismerte, hogy bizonyos előzetes számításai nem igazolódtak be. Másrészt a hitelezőkkel folytatott tárgyalások során a Valutaalap rugalmasabbnak bizonyult az EU-nál talán amiatt, mert nagyobb tapasztalattal rendelkezik a válságkezelkésben.
A dokumentum szerint a trojka azért sem lép fel kellő hatékonysággal, mert hitelezők más célokat követnek. Miközben az IMF elsősorban a bérek és az árak csökkentésében látja a megoldást, addig az Európai Bizottság a költségvetés rendbetételét tartja a legfontosabb feladatnak. "Ezzel azonban a belső kereslet is jelentősen visszaesett" - vélekedik a francia szocialista képviselő.

A Schäuble-terv megszellőztetése a lehető legrosszabbkor jött a kormányzat számára. A kabinet mindent próbál elkövetni azért, hogy legalább az év első felében, a soros uniós elnökség ideje alatt ne az ország gazdasági nehézségeivel és politikai instabilitásával legyen tele a világsajtó.

Másrészt Athénban is készülnek a május végén megrendezendő európai parlamenti, valamint az önkormányzati választásra, így addig biztosan nem várható érdemi döntés semmiféle megszorításról.

A mentőcsomag amúgy is igen népszerűtlen az országban, sokan értenek egyet a Sziriza elnöke, Tsziprasz oly sokszor emlegetett mondataival, mely szerint mindenről a trojka tehet, a cél Görögország térdre kényszerítése, s az, hogy az "idegenek" fillérekért vehessék meg az ország értékeit.

Tsziprasz ismeri a populizmus egyik alapvető szabályát: másra kell hárítani a felelősséget az életszínvonal csökkenéséért, a 28 százalékos munkanélküliségért, amely a fiatalok körében a hatvan százalékot is meghaladja.

A közhangulatról sokat elárul a Dimokratia című lap cikke, amely Schäuble tervei kapcsán úgy foglalt állást, hogy a német pénzügyminiszer "a kínzások újabb fejezetére készül", s "brutális intézkedésekhez" kötné az újabb hitelt.

A görög kormány képviselői ezért elsősorban a pozitívumokat emlegetik, s azt, hogy az ország kezd kilábalni a válságból. Jannisz Szturnarasz nemrégiben ígéretet tett arra, hogy egy sor jó hírt közöl, méghozzá várhatóan február 14-én, amikor az utolsó negyedéves GDP-adatok is. Február 19-én pedig arra derül fény, mekkora elsődleges többletet mutathat fel a gazdaság.  

A pénzügyi tárcavezető mindenesetre kész tényként közölte, bárki bármit állít, nem kell szorosabbra húzni a nadrágszíjat. A külkereskedelem sok év után végre nem deficites, s becslések szerint a költségvetés is mintegy másfélmilliárd eurós többletet mutathat fel a tervezett 800 millió helyett. A tavalyi GDP-csökkenés minden elképzelést felülmúlva négy százalék alatti.

A görög kormány továbbra sem tett le arról a tervéről, hogy már az idei évben visszatér a nemzetközi pénzpiacokra. Ez lenne a legfőbb jele annak, hogy Görögország kezd valóban kilábalni a válságból.

"Elég pénzünk van" - nyugtatgatta a közvéleményt Szturnarasz a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Nagy meglepetéseket is ígért. "Amikor hallottam a számokat, nem akartam elhinni" - állította.

A Guardian a görög fejlesztési minisztert, Jeorjiosz Sztatakiszt szólaltatta, aki szerint Görögországnak nem újabb mentőcsomagra, hanem az ország adósságainak átütemezésére lenne szüksége. Állítása szerint az IMF is egyetért velük abban, hogy nem kell újabb kölcsön. "Elértük a határainkat, nincs lehetőségünk további megszorítások és újabb adóterhek kivetésére, pedig ezeket az intézkedéseket fogják követelni tőlünk cserébe" - jelentette ki.

Akkor szükség van mentőcsomagra vagy sem? Egyelőre az erről szóló vitának nincs értelme. A Kathimerini nemrégiben hosszasan ecsetelte, hogy Athén még számos követelését nem teljesítette. Az athéni lap 153 intézkedést említett. Ezek közül 57 a pénzügyminisztérium, 17 a fejlesztési tárca, 17 a munkaügyi, nyolc az adminisztratív reformokért felelős minisztériumot érinti, a többi pedig más tárcákat.

Jelentős elmaradásban van a kormány az egyik legnépszerűtlenebb intézkedés, a mobilitási alapba való áthelyezés ügyében. 12 500 közszolgát kellene áthelyezni az alapba, közülük 7000-en az Egészségbiztosítási Szervezetnél (EOPYY) dolgoznak. A mobilitási alapba való helyezés lényegében az elbocsátás első fázisa. Azok, akik ebbe a kategóriába kerülnek, kilenc hónapig fizetésük 75 százalékát kapják meg. Ha nem sikerül más munkakört találni nekik a közszférában, elbocsátják őket. A közszférában összesen mintegy 700 ezren dolgoznak.

A reformok lelassulása a legfőbb oka annak, hogy a trojka képviselői többször is elhalasztották Athénba való visszatérésüket. Igaz, a kormány szerint ezt nem is kell elsietni, mert nem olyan gyászos már az ország gazdasági helyzete, hogy ennyire rá legyenek szorulva a nemzetközi hitelezők segítségére. A trojka szakértői várhatóan február végén térnek vissza a görög fővárosba, de ez is csak találgatás.

Értesülések szerint amennyiben a napokon belül nyilvánosságra hozandó adatok tényleg olyan jók lezsnek, amint ezt a pénzügyminiszter ígérte, Görögország akár "ajándékot" is kaphat. Feltételezések szerint ez azt jelentheti, hogy áprilisban tárgyalások kezdődnek az adósságelengedésről, méghozzá Berlin beleegyezésével.

Ennek politikai szempontból is fontos üzenete lenne. A Sziriza ugyanis rendre ezt követeli, a párt szerint az összes adósság hatvan százalékát kellene elengedni. Ha tehát valóban megkezdődnének a tárgyalások a kérdésről, akkor kifoghatnák a szelet a baloldali radikálisok vitorlájából.

Bár a kormány nevezheti ki a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnökét és tagjainak felét, az erőforrás minisztérium szerint a testület független, így indokolatlan a MAB felfüggesztése az európai minőségbiztosítási szervezetből. Ráadásul a tárca - éppen a MAB-bal ellentétben - azt állítja, hogy a testület továbbra is az ENQA teljes jogú tagja.