Az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság fordult az alapvető jogok biztosához még tavaly, többek között arra hivatkozva, hogy minden olyan rendelkezés, amely kizárja a bíró mérlegelést, ellentétes az alkotmányos büntetőjog alapvető elveivel. Ráadásul a három csapás Egyesült Államokból a magyar jogba átemelt koncepcióját a magyar igazságügy "tévesen" vette át a Helsinki szerint, miközben az szigorúbb, mint a magyar szabályozás.
Mint kiderült: Székely lényegében a Helsinki minden pontjával egyetértett. "Egyértelműen megállapítható, hogy a halmazati három csapás szabályai sértik a jogbiztonság és a tisztességes eljárás alkotmányos elvét, mivel azonos feltételek, azonos tényállás, és azonos elkövető esetében is lehetőséget adnak arra (...), hogy a vádlottra teljesen más tartalmú büntetést és ennek keretében más időtartamú szabadságvesztést szabjanak ki, pusztán amiatt, mert a cselekményeit eltérő időben derítették fel, vagy azokat a bíróság elkülönítette" - írta 12 oldalas válaszában az alapvető jogok biztosa.
Ám "a jelentésben feltárt alkotmányos visszásságok orvoslása érdekében", a három csapást érintő jogszabályok módosítása érdekében - mint írta - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz fordul, az Alkotmánybírósághoz pedig nem.
A jogvédők minden indokát elfogadták
"Ha jól értem az ombudsman válaszát, gyakorlatilag minden indokunkat elfogadta, egyetért az általunk megfogalmazott kritikákkal" - mondta el lapunknak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője. Ismeretes, a három csapás azt jelenti, hogy a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik azoknál, akik legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és tetteiket egy eljárásban bírálják el, valamint azoknál, akiket az adott eset előtt már legalább kétszer ilyen jellegű bűncselekmény miatt jogerősen felelősségre vontak.
Mint Tóth elmondta, ez a kérdés nyilván politikailag is fontos, hiszen a Fidesz büntetőpolitikájának és azt érintő kommunikációjának is egyik legfőbb eleme a "három csapás", de maradt némi hiányérzete a Helsinkinek, éppen amiatt, hogy a biztos nem az Alkotmánybíróságot utasította a szabályozás megsemmisítésére, mint a programvezető hozzátette, "erősebb lett volna”, ha erre tesz indítványt, hiszen amúgy egyetértett indokaikkal.