Az államfő közölte: a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott. Ezért az államfő hétfőn elrendelte a kihirdetését.
Áder János egyes pártok indítványára figyelemmel megvizsgálta a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is.
Megállapította, hogy az alaptörvény alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet - tudatta.
Közölte: mint minden törvény esetében, a paksi erőműről szóló jogszabályra vonatkozóan is részletekbe menő alkotmányos vizsgálatot végzett.
Kitért arra is, hogy Magyarország mindenkori köztársasági elnöke esküjével az alkotmányos rendelkezések betartására vállal kötelezettséget. "Megválasztásom óta minden döntésemnél magam is ezt tekintettem kizárólagos mércének. A jövőben is így teszek. Ettől sem petíciók, sem utcai demonstrációk, sem zsarolás, sem nemzeti zászlónk "túszul ejtése" nem téríthetnek el" - rögzítette.
Az Országgyűlés múlt csütörtökön hagyta jóvá a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást 256 igen, 29 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett. A szavazás LMP-s képviselők tiltakozó akciója mellett zajlott.
Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelen lévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nem vettek részt a szavazásban. A független Lenhardt Balázs és a jobbikos Nyikos László tartózkodott.
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Az együttműködés kiterjed a paksi erőmű teljesítményének fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben leálló első négy blokk teljesítményének kiváltására.
Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerőmű magyar állami tulajdonban marad.
Oroszország állami hitelt ad Magyarországnak a bővítéséhez. Az államközi hitelszerződés megkötése az egyezmény végrehajtásának feltétele. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán elmondta, hogy megállapodtak a részletekről: Oroszország tízmilliárd eurós hitelkeretet biztosít, a szerződést néhány napon belül aláírják. A kölcsön az első tizenegy évben 3,95 százalékos, a második szakaszban 4,5, a harmadik, befejező időszakban pedig 4,9 százalékos kamatozású lesz.
A törvény megszavazása óta civil szervezetek, valamint ellenzéki pártok is arra kérték az államfőt, ne írja alá a törvényt. Az Együtt-PM aktivistái vasárnap tiltakozásul felmásztak a Sándor-palota erkélyére, ahol transzparenst helyeztek el, amely szerint népszavazást követelnek Paks kérdésében. Az aktivisták kiszedték foglalatukból az oromzaton elhelyezett nemzetiszínű és uniós lobogókat, és hangszórón azt mondták: azokat "zálogba" veszik, amíg Áder János köztársasági elnök nem küldi vissza a parlamentnek a paksi bővítésről szóló jogszabályt, illetve nem kezdeményez népszavazást az ügyben.
Hétfő estére fáklyás tüntetést hirdetett a Sándor-palota elé a baloldali összefogás, korábbi bejelentésük szerint azért, hogy arra kérjék Áder Jánost, ne írja alá a paksi bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást jóváhagyó törvényt.
Emlékeztetőül: az Együtt-PM aktivistái "Miért féltek a népszavazástól?", illetve "Paksról döntsön a nép!" feliratú molinókat helyeztek el a Sándor Palota erkélyén vasárnap. Az akcióval a mai, este 7-kor tartandó fáklyás tiltakozó tüntetésre is fel kívánták hívni a figyelmet.
Természetesen a paksi erőműbővítésnek vannak támogatói is. A szintén állami Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) készített elemzést, ebből kiderül: új kapacitások kellenek. A tanulmány a paksi bővítés szükségességét igyekszik igazolni.
A magyarországi erőműpark jelenlegi, több mint 9 000 megawattos összkapacitása 2018-ra 30 százalékkal, 2030-ig több mint 40 százalékkal csökken a szükséges selejtezések miatt, ezért rövid távon 3000 megawatt, hosszú távon 6300 megawatt új kapacitás építése válik szükségessé a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir) elemzése szerint.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője a Népszavának árnyalta a képet. Szerinte ma még nehéz előre megjósolni, hogy például akárcsak 2025-ig mekkora lesz a kapacitáscsökkenés, különösen, hogy nemrégen lépett be két, együttesen 900 megawatt teljesítményre képes erőmű. Igaz, egyelőnre ezek a kapacitásuknak csak a töredékét adják csak le, mert többre egyelőre nincs szükség a hazai villamosenergia-rendszereben. A magyarországi hálózat fölötti rendelkezés a Mavirtól függ, akinek osztanak szállítási lehetőséget az üzemben marad, akinek nem, az nem marad talpon - jegyezte meg a gazdaságkutató.
Hegedűs Miklós szerint a legóvatosabb számítások alapján is 25-26 forintos kilowattóra lesz a paksi áram ára, a jelenlegi 9-10 forint helyett. (A nagykereskedelmi ár jelenleg a 15-16 forint.) Az energia igény nagyon lassan nő, a paksi blokkok teljesítményét gyakran vissza kell fogni a csökkenő fogyasztás miatt. Most már az osztrákok és a németek sem vesznek át atomenergiából származó villamosenergiát, így a felesleget is egyre nehezebb eladni külföldön, ahol többnyire olcsóbb is az áram, mint Magyarországon.
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!