A valóságos történetben a bűnügy ragadott meg - mondta Császi Ádám a szokásos sajtókonferecián a 64. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. - Egy olyan bűnügy a film valóságos alapja, amely mögött a homoszexualitás és a homofóbia motívuma rajzolódott ki. És aminek soha többé nem lenne szabad megtörténnie.
A sajtókonferencián nem voltak sokan, de a jelenlévők hozzászólásából kiderült, nagy rokonszenvvel fogadták a magyar elsőfilmes bemutatkozását. A kérdések sorra az elismerés hangján indultak, a film emocionális erejét, a látvány kifejező jelentését emelték ki.
A kérdések között szerepelt utalás arra, hogy a Magyarországról érkező hírek a politikai nehézségekről s a társadalmi előítéletek előterébe lépéséről szólnak, mégis hogyan sikerült a türelmetlen kirekesztésről ilyen erős filmdrámát készíteni.
Az alkotók szerint eleinte a támogatás nem ment simán, de a lényeg, hogy mégis elkészült a film, magyar-német produkcióban. Császi elmondta, szerinte erről a témáról beszélni kell, s nagyon reméli, hogy a március végén a moziba kerülő film egy értelmes párbeszédet indít meg a meleg témáról.
Főszereplői is elkísérték a filmet a berlini bemutatóra, Sütő András, Varga Ádám és a német Sebastian Urzendowsky elmondták, nem ismerték egymást, a forgatás intenzív próbafolyamattal indult, hiszen a jelenetekben testileg is intim helyzeteket kellett megoldani.
De Császi, mint mondták, rendkívüli érzékenységgel oldotta meg a színészvezetést. A vidéki fiút alakító Ádámot még dolgozni is leküldte falura, hogy ismerkedjen az életformával. A témát különösen érzékennyé teszi, hogy a három szereplő közül a történet szerint kettő focista, a sport macsó jellege pedig az életben alig engedi a melegség felvállalását.
Hogy az egyik fiú mégis inkább felvállalja, az azért van, mondta Császi, mert külföldön élt egy darabig, világot látott, inkább felvállalja a maga személyiségét. Míg a másik fiút a falu iszonyúan zárt értékrendje, szigorú előítéletei tartják erős nyomás alatt. Ő nem tudja elfogadni önmagát és a szerelmét egy azonos nemű fiatal iránt.
Erőteljes, kemény pályakezdés a Viharsarok. Erős drámai érzelmek feszítik a látszólag csendes, szófukar jeleneteket. Császi nagyon tud a csendekkel bánni, mert félelmetesen beszédesek a kevés szavú jelenetei, amelyek előre vetítik a robbanó tragédiát.
Három fiú szerelme jelenik meg a történetben egyszerű, letisztult stílusban, és a mondhatni divatos témát nagyon egyéni stílusban megszólaltatva. A magyar "holt vidék" zárt közösségében kibontakozó szerelem kemény drámát mond el kevés szóval, nagy erővel. Nem csoda, ha a piacon is jól szerepel, eddig öt ország vette meg, köztük az Egyesült Államok és Franciaország.
Van, aki szerint akár a hivatalos versenyben is helye lenne. Ami a versenyt illeti, a Viharsarok reményekkel indulhat az elsőfilmesek Arany Medvéjéért (50 ezer euró), s a Berlinale több mint két évtizede létező nagyhírű díjáért, a Teddy Bearért, amelyet a legjobb meleg témájú filmnek ítélnek oda.
Az első napok szokásos hisztérikus hangulata lecsengőben van, a berliniek kiünnepelték magukat a Wes Anderson rendezésében bemutatkozott A Grand Budapest Hotel tényleg ámulatba ejtő sztárparádéján, ahol a varázslatos bájú történelmi mese olyan szereplőket hozott el, mint Ralph Fiennes, a filmben őrületesen elmaszkírozott Tilda Swinton, Bill Murray, Edward Norton és még sokan mások.
A két világháború között játszódo, bizarr humorú történet tele van az Anderson-féle elképesztő meseelemekkel, megkapó figurákkal és bohózatba illő kalandokkal. Az Anderson-rajongóknak elsőrangú mulatság. S mindjárt itt volt a sarkukban a másik nagyágyú, George Clooney a maga sztárparádéjával.
A hazai mozikban is nemsokára látható Mükincsvadászokban Clooney-n kívül Bill Murray (aki a berlini közönség előtt ugyanabban a jópofa sapkában tündököl, mint a Grand Budapest felvonulásán), Matt Damon, John Goodman parádézott a vörös szőnyegen.
A film egy maroknyi hősnek állít emléket, akik 1944 végétől a háborús vonalban az emberiség pótolhatatlan értékeit próbálták megmenteni, azt az összesen 5 millió műtörténeti tárgyat, amelyet a nácik elraboltak vagy önmaguk, vagy a tervezett Führer Museum számára.
Clooney klasszikus - mondhatni régimódi - háborús filmet rendezett, amely ugyan a közfigyelembe emeli néhány művészeti szakember hihetelen akcióját, valódi hősies nyomozását és műkincsmentését, de nem sikerült igazán jó filmet kicsiholnia a felfedezett témából. Valahogy nem talált rá igazán a saját hangjára, hol elhumorizálta, hogy kissé unalmasan sztorizza végig a történetet. De elismerés, hogy a témát feldobta.
Csalódás volt a nagynevű Rachid Bouchareb remake-je, a Two Men In Town, amely egy 1973-as Alain Delon-Jean Gabin drámát filmezett újra. A New Mexico sivatagos tájain játszódó történet, hiába, hogy a remek Forest Whitaker - Harvey Keitel páros játszotta a börtönből kiszabadult rab, illetve a gyilkos bosszúra kész serif szerepét, súlytalan és jellegtelen maradt. Kép, mélység nélkül.
Viszont a brit '71 című film döbbenetes és rémületes politikai horror az 1971-es Belfast katolikus-protestáns-brit konfliktusának egy fejezetéről. Az egységétől elkeveredett brit kiskatona utáni többszörös embervadászat rémálomba illő jelenetei kegyetlenül leleplezők.
Mindhárom, egymással szemben álló fél, időleges szövetségesek és megátalkodott ellenfelek a titkos érdekek szerinti árulással, váratlan leszámolással és gyilkos indulattal igyekeznek győztesen kikerülni a mocskos helyzetből. Nagyon elképzelhető, hogy ez a film ott lesz a díjkiosztás kedvezményezettjei között.
