A vád szerint Prisztás F. Ferenc hívására került későbbi halála helyszínére, ahol Portik testőre, H. István lőtte fejbe a kocsijába éppen beszálló Prisztást.
A perben főleg tanúk igazolták Portik bűnösségét, így például a kecskeméti maffiaperben 2006-ban jogerősen 12 év fegyházra ítélt, majd büntetése félbeszakítása után szabadlábra kerülő Radnai László, aki azt vallotta, hogy Portik 1999-ben bevallotta neki, hogy az ő utasítására halt meg Prisztás, valamint két másik áldozat is.
Radnai szerint csuklyát húztak a fejére és egy Budapest környéki házba vitték oda, ahol Portik erről vallott neki. Radnai vallomásait más ügyekben is felhasználta az ügyészség, ugyanis arról is beszélt, hogy üzlettársától, Drobilich Gábortól tudta meg, hogy Portik adott volna utasítást 1998-ban a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásra, Fenyő János vállalkozó megölésére is.
A Prisztás-gyilkosság kapcsán az ügyészség nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja Portikot felbujtóként, és a vádirat rögzíti, hogy Portik 1994 és 2000 között az Energol Rt. vezérigazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban , majd 1996-ban elszámolási vitába keveredett "a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával".
Portik azonban azt vallotta, soha nem ismerte Prisztás Józsefet, és soha nem adott utasítást a megölésére, a pert pedig "politikai érdekből folyó koncepciós eljárásnak" az ügy első tárgyalásán. Két vádlott-társa nem tett vallomást, de bűnösségüket ők is tagadták.
Az ügyész néhány napja perbeszédében fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. A vádbeli minősített – előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett – emberölés 10-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az ügyvédek bizonyítottság hiányában felmentést indítványoztak.