Egy beruházás gazdaságilag akkor jó, ha kamatostól kitermeli a befektetett tőkét. Ha nem, akkor eladósodást eredményez, mert a tőkét valahogy finanszírozni kell. Ha ennek a finanszírozásnak a terhét sem termeli ki, akkor még a felvett hitel kamatának fizetésére is újabb hitelt kell felvenni.
Sajnos a paksi bővítés kapcsán semmi olyan számítás, de még előrejelzés sem került nyilvánosságra, ami visszaigazolná a fenti alaptételt. Az ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy mennyi a beruházáshoz felajánlott hitel kamata. Ez a hitel nem szabadon felhasználható pénzhitel, hanem a paksi bővítés építéséhez, áru szállításához, tehát a beruházáshoz kötött áruhitel.
Az egész csomagot egy egészként kell értékelni, ennyi a beruházás ára. Összehasonlítani, értékelni nyilván csak akkor lehet, ha van versenytárs ajánlat, annak műszaki és pénzügyi paramétereit lehet összehasonlítani. A finanszírozást kedvező nemzetközi pénzügyi helyzetben adottnak kell venni, ismétlem, a termék ára a fontos, ehhez jön a finanszírozás ára. Tőlünk nyugatra is létezik exporthitel, egy ekkora beruházás finanszírozását mindenhol az állam támogatja.
A felveendő hitelt illene kamataival együtt visszafizetni a beruházás hozadékából. Tudja valaki, hogy mennyi lesz az áram ára 30 év múlva és a termelt áram hol lesz értékesítve? Ennek a megbecslésére nyilván komolyan nem lehet vállalkozni. De egy biztos, azért valamilyen számítást, előrejelzést mégiscsak kellene készíteni azt feltételezve, hogy az energiaárak jelenlegi csökkenő tendenciája fennmarad, de azt is fel lehet tételezni, hogy nem. De minek alapján döntünk egy beruházásról? Kitermeli-e a beruházás költségeit?
Ha minderre nem tudjuk a választ, akkor csak az képzelhető el, hogy a költségvetés fogja végső soron a felvett hitelt visszafizetni. Ez pedig államadósság növekedést jelent. Hol vannak már a korábbi hangzatos szólamok az államadósság csökkentéséről, de említhetnénk jelenlegi témánktól függetlenül a forint árfolyamának tartósan a 300-as szint fölé kerülését (akinél 300 fölé kerül az árfolyam, az nem tud kormányozni és tűnjön el), vagy akár az orosz gázzal (Déli áramlat) és a magyar energiarendszer Paks miatti orosz függőségével kapcsolatos hazaárulózást is, ma már ezek a jelszavak mind-mind feledésbe merültek, bizony rövid az emlékezet.
Felvetődik ezek után a kérdés, hogyan állítható az, hogy ez az utóbbi 40 vagy 100 év legjobb üzlete? Az már csak egy halk sóhaj: kinek, kiknek? És mihez képest előnyös, mivel összehasonlítva a legjobb? Ezek a politikusi kijelentések bizony csak üres jelszavak. Az is kétséges, mennyire jó és előnyös a magas hazai beszállítási arány. A beszállítóknak kétségkívül az, de kérdés, hogy az államnak mi a legelőnyösebb? A beruházáshoz valószínűleg olyan termékek beépítése lesz szükséges, ami magas importtartalommal rendelkezik, tehát talán azt is kimondhatjuk, ez nem is olyan fontos szempont, kivéve természetesen az érintetteknek.
Az egész ügy menedzselése nagyon emlékeztet a korábbi szocialista nagyberuházások eseteire, nyersanyag nélküli vas és acél országa, eocén program, bányafejlesztések, Bős-Nagymaros, stb, soha sehol nem jelentek meg ezekről elemzések. Egy részük aztán a beruházás különböző fázisaiban le is lett állítva, az addig ráköltött pénz a kidobások kategóriába lett könyvelve. Félek, a paksi bővítés ugyanilyen szocialista nagyberuházás. Ha elkészül, többe fog kerülni az előzetes becsléseknél, ezzel növelve az eladósodást. Ha leállítják, kidobott pénz lesz az addig ráköltött milliárdokból.
A tisztelt képviselő hölgyek és urak tudják egyáltalán, miről döntöttek? Persze, lehet azt is mondani, hogy Paks kérdése nem gazdasági hanem politikai döntés, a szuverén magyar energetikai politikát szolgálja. És ez esetben a józan ész nem számít, nem érdekesek a gazdasági számítások (illetve nagyon gyanúsak ezek hiányai), éljen a mindenható unortodox állam, kerül amibe kerül (nekünk, adófizetőknek)! Előre a szocialista nagyberuházások útján! Azt pedig mindenki tudja, ez hova vezet. Még nem késő elgondolkodni és megnézni a számokat. Azok nem hazudnak. Megalapozott döntést, mondhatni ortodox módon, csak a számok kielemzése után lehet hozni.
