A film története egy bűnügyi híren alapul. Az eset mögött "lehetséges homoszexuális indíték áll", és elvezet "a belsővé tett homofóbia és diszkrimináció teljes poklába" - mondta Császi Ádám az alkotást bemutató sajtótájékoztatón.
A Viharsarok elkészítéséhez azért fogott hozzá, mert úgy érezte, beszélni kell a hírből kibontakozó társadalmi problémákról. Ez a történet nem ismétlődhet meg - emelte ki.
A másság elfogadása örök emberi probléma, mindig, mindenhol beszélni kell róla, különben lehetetlen megérteni - mondta a rendező, hozzátéve: reméli, hogy filmje társadalmi párbeszédet indít el a témáról Magyarországon.
A filmdráma egy fiatal profi labdarúgóról szól, aki egy német csapatnál játszik. Az igazi hivatását és nemi identitását keresve visszatér a vidéki Magyarországra, ahol egy szerelmi háromszögbe kerül.
A rendező és alkotótársai a minimalizmusra törekedve beszélik el a történetet. "Csak a legszükségesebb filmes eszközöket használtuk" - mondta Császi Ádám, hangsúlyozva, hogy "egy film vizuális ereje a stílus szegénységében rejlik".
A minimalizmus mellett a realizmus is fontos vonás. A rendező a forgatás előtt "elküldött egy pusztai tanyára dolgozni, hogy magamba szívjam a miliőt" - mondta az egyik főszereplő, az Áron alakját megformáló Varga Ádám.
Gyárfás Ágnes, az egyik producer szerint a film témája már régóta "releváns Magyarországon", és remélhetőleg a társadalom fokozatosan egyre inkább elfogadja majd a másságot. Ugyanakkor a Viharsarok nem csak az alkotásban felvetett kérdések miatt fontos, hiszen "egy gyönyörű, érzelmes történet" és egy "nagyon tehetséges" rendező és forgatókönyvíró első játékfilmje - mondta a producer.
A Viharsarok forgatókönyvét Császi Ádám Szabó Ivánnal közösen írta. Az operatőr Rév Marcell volt, a főszereplőt, Szabolcsot Sütő András alakítja. A 120 millió forintos költségvetésű magyar-német koprodukciót a szombat este mutatják be a Berlinale szerzői filmeket és innovatív zsánerfilmeket felvonultató Panorama szekciójában. Magyarországon március 27-től vetítik.
A filmről szombaton kritikát közölt a Berliner Zeitung című lap német lap. A halálos hallgatás című írásában Christina Bylow kiemelte, hogy az alkotás "az elnyomott homoszexualitás és a homoszexuálisok elleni halálos gyűlölet rettenetes logikáját" ábrázolja. Ez pedig olyan jelenség, amely "nem csak az állítólagosan elmaradott és fasisztoid Kelet-Európában" mutatkozik meg - írta a berlini lap kritikusa.
A Viharsarok versenyben van a legjobb elsőfilmnek járó díjért a fesztiválon.