Minél több részlet lát napvilágot a paksi atomerőmű bővítéséről, annál jobban látszik, hogy ez a beruházás "papíron" sem kifizetődő. Emellett egyre szembetűnőbbek az építkezés óriási kockázatai - nyilatkozta lapunknak Deák András György.
A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa úgy véli, hogy a Pakson megépíteni tervezett két új 1200 megawattos reaktor működése során - a várható piaci áramárakat figyelembe véve - a hivatalosan megjelölt 12 milliárd eurós kivitelezési költséget sem termeli majd ki. Az Oroszországtól felvenni tervezett tíz milliárd eurónak csak az éves kamatterhe mintegy 150 milliárd forintot tesz majd ki. Ezt a bevételt pedig a paksi atomerőmű négy jelenleg működő, együttesen csaknem 2000 megawatt teljesítményű blokkjai sem termelik ki. (A paksi atomerőmű éves árbevétele mintegy 125 milliárd forint.) A kiadásokhoz ugyanakkor hozzá kell számolni egyebek mellett a tőketörlesztés terheit, és a működési költségeket, illetve egy esetleges baleset anyagi következményeit, ami együtt olyan költségszintet eredményez, ami szinte kizárja a gazdaságos üzemelést.
A szakember szerint számos buktatóval kell számolni az építkezés során, amelyek irreálisan megdrágíthatják az építési munkálatokat. Ezek közé tartozik az építkezés elhúzódása, illetve beruházási költségkeret túllépése. Ez a két jelenség pedig gyakori velejárója az ilyen nagyberuházásoknak. Szembetűnőek ugyanakkor a szabályozási kockázatok is. Szinte bizonyos, hogy az Európai Unió (EU) alaposan megvizsgálja a projektet versenyjogi szempontból, mivel a kormány versenyeztetés nélkül adta oda az építési megbízást az orosz Roszatomnak. Ezen felül a kormány által kidolgozott pénzügyi modell felveti a beruházás tiltott állami támogatásban részesítésének gyanúját is. Az esetleges szankciók kockázatait pedig a magyar fél viseli, nem pedig az orosz. Eddig az Orbán-kormány megtehette, hogy a különböző ügyekben várható uniós büntetések kiszabása előtti utolsó pillanatban egy EU által elvárt törvénymódosítással elébe ment az eseményeknek. Ebben az esetben azonban ez a forgatókönyv nem működik majd, ráadásul minden egyes lépést egyeztetni kell az orosz féllel is, amelyre az államközi szerződés kötelezi kormányt.
Érdemes megjegyezni: a korábbi közlésekkel összhangban már nekiláttak az Európai Bizottság szakértői, hogy megvizsgálják, közbeszerzési szempontból összhangban van-e a paksi atomerőmű bővítéséről kötött megállapodás az uniós szabályokkal. Ezt tegnap megerősítette Chantal Hughes, az Európai Bizottság egységes piacért és szolgáltatásokért felelős tagjának szóvivője. A szóvivő megismételte, hogy a bizottság nagy jelentőséget tulajdonít az uniós közbeszerzési előírások megfelelő alkalmazásának, mert ez szolgálja leginkább minden érintett fél és a gazdaság érdekeit.
Deák András György úgy látja: a Fidesz stratégiájába egyszerűen nem fér bele, hogy nyílt és objektív vita döntsön a paksi beruházás sorsáról. Egyebek mellett ezért történhetett meg, hogy az Orbán-kormány úgy kötötte meg az oroszokkal a hitelszerződést, hogy a részletes beruházási tervek még nem is léteznek. Vagyis már megvan a kölcsön megállapodás, miközben még nem tudni, hogy pontosan milyen létesítmények, mekkora ráfordítással épülnek majd meg. Az sem biztos, hogy elkészültek a döntés előkészítéséhez szükséges hatástanulmányok, de ha vannak is ilyen dokumentumok, akkor azt a Fidesz bizonyosan figyelmen kívül hagyta. Erre abból lehet következtetni, hogy a projektnél alkalmazni tervezett finanszírozási modellel egyáltalán nem tűnik életképesnek. Ugyanakkor az is aggodalomra ad okot, hogy az előzetes tanulmányokat - ha vannak ilyenek - a döntéshozók, az országgyűlési képviselők sem ismerhették meg, mielőtt a tervezettnél egy héttel korábban, csütörtökön megszavazták az erőműbővítés elindítását.
Elemzők szerint az építkezést több fázisban kellett volna előkészítenie a kormányzatnak. Először profi módon elkészített, nyilvános vitában érlelt, jóváhagyott energiastratégiát kellett volna tető alá hozni, amelyben megtalálhatók a különféle alternatív megoldásokra kidolgozott gazdaságossági számítások is.
Hiányzik az erőmű-létesítési cselekvési program, amelyről szintén nyilvános szakmai vitát kellett volna tartani. Ez taglalta volna a különféle erőműépítési változatokra vonatkozó részletes, összehasonlító számításokat, illetve a különféle hatástanulmányok következtetéseit. Ugyancsak nincs számításokkal alátámasztott konkrét beruházási javaslat a megvalósítani kívánt erőműfejlesztési megoldásról. Így nem tudunk semmit a finanszírozási változatokról, és helyi beszállítói hányad valódi nagyságáról. A versenytárgyalás után kellett volna elkészülnie a végleges beruházási javaslatnak, amely a finanszírozási megoldást is tartalmazta volna, s azt kellett volna benyújtani a kormányhoz.
A kormányjóváhagyás után jöhetett volna a parlamenti vita, és csak az Országgyűlés felhatalmazásával következett volna a szerződéskötés, amelyet, ha államközi megállapodásról van szó, akkor vissza kellett volna küldeni a parlamenthez ratifikálásra. Mindeközben folyamatosan konzultálni kellett volna Brüsszellel, tájékoztatni kellett volna a szomszéd országokat a földrajzi közelség miatt, továbbá a Duna érintettsége okán Romániát, Bulgáriát, valamint a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is informálni kellett volna a készülő beruházásról. Eddig szinte semmi nem valósult meg a felvázolt menetrendből.
Újabb tüntetést szervez, bírósághoz fordul az ellenzék
Fáklyás tüntetést szervez a Sándor-palota elé hétfőre a baloldali összefogás. Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője tegnap a TV2 Mokka című műsorában közölte, a tüntetést azért szervezik, hogy "a köztársasági elnök úr az aláírásával ne szentesítsen egy olyan parlamenti döntést, amely a nemzet érdekeivel ellentétes".
Arra a kérdésre, miniszterelnökként is azt mondaná-e, hogy szavazzon, döntsön a nép a paksi beruházás ügyében, azt mondta: az elkészült hatástanulmányokat a nyílvánosság elé tárná és egy legalább két-három éves vitát indítana el. Nem két hónappal a választás előtt kellett volna dönteni a bővítésről, hanem elég lett volna 6-8 év múlva - tette hozzá.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke pedig bírósághoz fordul azért, hogy a kormányzat adja ki a paksi erőmű bővítéséről kötött szerződéseket - jelentette be a politikus tegnap. A beadvány már készül - jelezte, hozzátéve, levélben fordult Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy betekinthessen a szerződésbe. Emlékeztetett arra: képviselőként joga van a minősített adatok megismeréséhez is.
