Képzeljen el egy vidéket, ahol úgy nőnek ki a lakóparkok a földből, ahogy nálunk még a legnagyobb konjunktúra idején sem. Ahol az utolsó házakért versenyeznek a vevők, ahol a bankok ezeknek a vevőknek egymásra licitálva próbálnak hitelt adni. Persze, az új lakók sem a kellemes klíma miatt jönnek, hanem mert folyamatosan érkeznek a hi-tech cégek, a világ minden tájáról vonzva a mérnököket, informatikusokat, jól képzett szakembereket. Az adók alacsonyak, hétköznap este is várni kell az étteremben egy asztalra, az autószalonok tele vannak.
Ez a hely a texasi Austin, a Magyarországnál több mint hétszer nagyobb, 25 millió lakosú szövetségi állam csaknem 800 ezres fővárosa. Nem mellékesen ez egy inkább demokrata párti "pötty" a hagyományosan konzervatívabb déli vidéken. Egyre több kaliforniai cég települ át ide, a kedvezőbb adózási környezet miatt, már új "Szilícium-völgyként" is emlegetik. Csaknem 50 ezer hi-tech munkahely van a városban, amelynek lakossága a 2000-es években 40 százalékkal gyarapodott. Az ingatlanok még mindig jóval olcsóbbak, mint a nyugati parton, az újonnan érkezők így joggal bízhatnak abban, hogy 5-6 év múlva jelentősen többet fog érni a szerzeményük. 2011-12 között is majdnem 3 százalékot növekedett az otthonok értéke. Ez a folyamat nyilván nem független attól, hogy a jegybank szerepét betöltő FED eddig öntötte a pénzt a gazdaságba, ami itt különösen termékeny talajra hullott. A bűnözési ráta alacsony, Austin a 4. helyen áll a legbiztonságosabb, félmilliónál nagyobb lakosságú amerikai városok listáján.
Honfitársainkat is vonzza
A magyar kolónia is izmosodik, sokan nem állnak meg az Unió határainál. Valószínűleg jönnének többen is, de a munkavállalás feltételei még mindig igen szigorúak. Ha valakinek nincs zöldkártyája - amit nehéz megszerezni -, akkor munkavállalási vízuma gyakorlatilag az őt fogadó céghez köti, így pedig nehéz mozdulni. Ez egyben azt is jelenti, hogy ide csak úgy nem lehet kijönni mosogatni, mint mondjuk Londonba, szinte kizárólag magasan képzett szakemberek érkeznek, akik otthon is jól kerestek. Megjegyzendő, hogy a szaktudást itt nem csak "egyetemi szinten" fizetik meg; az egyik legjobban kereső magyar a városban víz-, és gázszerelő…
Általában elmondható a helyi magyarokról, hogy 30-40 évesek, gyerekeik vannak, akik közül sokan már itt születtek, tehát automatikusan amerikai állampolgárok, belőlük, akár az USA elnöke is lehet egyszer. De nem ritka a vegyesházasság sem, van, aki már itt találta meg a párját. Egy kezdő mérnök 60-70 ezer dollár (13-15 millió forint) körül keres évente, egy vezető beosztás már 120 ezret (26 millió forint) is hozhat, ami forintra átszámítva igen impozáns, de ne feledjük el, hogy itt mindenért súlyos pénzeket kell fizetni, ami otthon természetesnek számít. Drága az egészségügy, az óvoda, a jó minőségű oktatás, az egészséges étel, stb. Egy sima fogtömés, egy nem túl erős biztosítással, akár 500 dollár (110 ezer forint) is lehet. Küldheti a család a gyereket ingyenes public óvodába, ahol pizzát, chipset, kólát és kevés figyelmet kap és fizethet sokat egy magánintézménynek, ahol egy jobb magyar önkormányzati óvoda színvonalát hozzák.
Az első években egy pár garantáltan nem tudn félretenni jelentősebb összeget, főleg, ha csak egyikük dolgozik. Külön nehézség, hogy innen nem lehet csak úgy hazaugrani, mint Európában. Ha egy család felkerekedik, az súlyos dollár ezrekben mérhető. Számolni kell azzal, hogy ritkán láthatják az otthon maradt szülőket, testvéreket, akiket viszont tudnak anyagilag támogatni. Súlyos döntés. Ezzel együtt nyilván nincsenek filléres gondjaik, jó színvonalon élnek, de ezért sokat és keményen kell dolgozni. Az újonnan érkezők általában lakást bérelnek, a már jobban kereső családok házat vesznek hitelre, a két autó szinte elengedhetetlen, nemhogy használható tömegközlekedés, gyakran még járda sincsen, viszont hatalmas távolságok vannak. Itt a kamasztól az aggastyánig mindenki kénytelen autóval járni, a benzin még most is kb. fele annyiba kerül, mint nálunk. Akinek van hozzá füle, az mindenhol élvezheti a V8-as motorok kellemes dübörgését.
A magyar közösség tagjai viszonylag rendszeresen összejárnak különböző ünnepek, családi események alkalmából, amik kedvesen ötvözik az amerikai és a hazai szokásokat. A kisebb gyerekek magától értetődő természetességgel használják a magyar és az angol nyelvet, néha egy mondaton belül is keverve, de itt nem ritka, hogy spanyolul is tanulnak, Texasban ez jól jöhet. Ha valaki felkeres egy barkácsáruházat, az első, ami feltűnik, hogy minden ki van írva spanyolul is - az építőiparban dolgozók egy jelentős része egyáltalán nem beszél angolul.
Az agglomerációban minden ház könnyűszerkezetes, legyen az elegánsabb környék, vagy szerényebb negyed. A különbség a méretben, a kert nagyságában van, de még a belső burkolat is teljesen egyforma. Ahogy ott mondják: "location, location, location", tehát elsősorban a környék határozza meg az árakat.
Big Budaörs
Két nagyváros között autózva az akár 6-10 sávos, többszintes kereszteződésekkel szabdalt autópályákon, mintha egy végtelenített, gigantikussá nagyított Budaörsön haladnánk keresztül, végig az út mellett éttermek, autószalonok, bankok, bevásárlóközpontok, outletek. Fizetős utak itt is vannak, mindenki maga dönti el, melyiket választja, nem ritkán párhuzamosan haladnak, csak a fizetős gyorsabb, mert kisebb rajta a forgalom, vagy szélesebb.
Az autószalonok körül - amik általában akkorák, mint nálunk egy hipermarket - több száz autó áll, ezek viszonylag gyorsan "kipörögnek". Nemcsak az ottani jövedelmekhez képest megfizethetőek, de még a magyar árakhoz képest is olcsóak, ráadásul ahogy haladunk felfelé a kategóriákkal, ez egyre inkább igaz. Nálunk egzotikusnak számító, Európába drágán eljutó amerikai sportautókból annyi jön szembe, hogy már utána sem fordul az ember. Nem milliomosok hajtják őket.
Start-up a sztár
A már felsorolt körülmények miatt Austin környéke vonzza az úgynevezett start-up vállalkozásokat. A start-up általában az újonnan alapított, innovatív vállalkozásokat jelenti. Jellemzően magas növekedési potenciállal bíró ötlet, illetve cég, amely a nemzetközi piacokon való jelenlétet tűzte ki célul, tehát nem kizárólag a helyi lehetőségekre koncentrál, illetve gyors növekedéssel kecsegtet. Ha bejön.
Kissároslaki Bercsényi István üzletember azért ment 2011-ben az USA-ba, mert otthon nem talált megfelelő finanszírozási forrásokat, nálunk még nem léteznek igazi angyalok, hozzájuk köthető komoly befektetési hálózatok. Azóta már vagy 1 milliárd forintot gründolt ezen a módon, különböző fejlesztésekhez. Egyebek mellett segített egy német cégnek megtelepülni Austin környékén. Jelenleg egy hongkongi üzleti csoportnak ad tanácsokat az áttelepüléshez és a jövőben egyre több magyar vállalkozásnak szeretne befektetőket keresni. Szerinte minden életképes ötlet számíthat támogatásra, főleg, ha már megvan - ahogy náluk mondják - a "proof of concept", egyfajta kidolgozott, megvalósíthatósági koncepció. Egy ottani befektetőnek az ötlet maga az érdekes, amikor célpontot keres, hogy van-e rá piac, de természetesen leginkább az, hogy ez az egész, miként fog pénzt termelni - mondja a magyar szakember.
Felmerül a kérdés, hogy ilyen távolságból mennyire számít a "személyes faktor", az ötlet gazdájának személyes meggyőző ereje. Kissároslaki Bercsényi István szerint ez a befektetők egy részének nagyon fontos szempont, mások inkább a számokat nézik. Tudni érdemes - teszi hozzá, hogy a magyar szakembereknek arrafelé nagyon jó híre van, sokoldalúnak, kreatívnak és jólképzettnek tartják őket. A legfontosabb kérdés ezek után mégis az, hogy kezdetben mennyi pénzre számíthat egy igazán ütős ötlet? Úgy tapasztalja, első körben egy jó üzleti terv, akár 100-500 ezer dollárt (20-110 millió forint) is megér, ami nem rossz pénz az induláshoz.
A városban szinte az összes hi-tech cég jelen van
Üzleti angyalok
Azokat a befektetőket nevezzük így, akik az innovatív, magasabb kockázatú vállalkozásokat még a kezdeti stádiumban felkarolják. Olyan magánszemélyek, akik jelentősebb vagyonnal bírnak és bizonyos területeken megfelelő szakértelemmel is. A vagyonukat rendszerint korábbi sikeres vállalkozásaikból, pozíciójukból szerezték. Amerikában ezek az emberek jellemzően a Wall Street csatáiból 50 éves koruk körül kiszálló, 10-100 millió dolláros vagyon felett rendelkező nagyragadozók, akiknek nem elég, hogy életük hátralévő részében a magángépükkel repdessenek különböző frekventált turisztikai célpontok között, kubai szivarokat elfüstölve, 10 ezer dolláros whiskyt iszogatva, bár nyilván ez sem áll távol tőlük. Annak reményében szállnak be az induló vállalkozásokba, hogy az néhány év múlva befut, felértékelődik és így jelentős haszonnal tudják majd részesedésüket továbbadni. A magas kockázatú kezdő vállalkozások nehezen tudnak hitelintézetektől forrásokat szerezni, így nagy segítségükre lehet egy-egy üzleti angyal.
Nagy cégek Texas fővárosában
- Több mint 6000 embert foglalkoztat hi-tech cégként a városban a Dell és IBM
- Legalább 2000 dolgozónak ad munkát az Apple, az AT&T, a Flextronics és a Samsung
- Csaknem 50 ezer ember dolgozik összesen hi-tech cégeknek
- A város a 2. helyen áll a technológiai start-up munkahelyek tekintetében az Egyesült Államokban
