A feljelentés többek között a következőket tartalmazza:
1. a Greenpeace igazságügyi szakértőjének véleményét a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ eredményeinek vizsgálatáról; 2. az NFA haszonbérleti pályázati felhívását; 3. az alapvető jogok és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettes közös jelentését, amelyben alkotmányellenesnek minősítik az NFA döntését; 4. az Ellenőrzési Bizottság jelentését, amely szerint a pályázatok elbírálásában nem a szakmai szempontok döntöttek, hanem szubjektív alapokon adható pontokkal nyertek az újonnan kiválasztott bérlők.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 1998. november 11-től folytat biogazdálkodást Kishantoson, 452 hektáron, a földtulajdonos magyar állam egyetértése és támogatása mellett. A biogazdálkodásnak köszönhetően az érintett területek nem közönséges termőföldek, hanem a Bio Suisse minősítésnek megfelelő, különleges adottságokkal, és ebből következően úgynevezett „jelentős értéknövekedéssel bíró” ingatlanok. Valamennyi ingatlan az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási (AKG) rendszerében, a 4 célprogramcsoport egyikében szerepel. Ez alapján a teljes 5 éves pályázati időszakra kapják az Európai Unió támogatását.
Az állami földvagyonunk kezelőjeként eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) számos szabálytalanságot követett el:
A kishantosi földekre vonatkozó pályázati felhívások és kiírások során figyelmen kívül hagyta, hogy az adott biogazdálkodással művelt ingatlanokra csak az AKG szabályrendszerének megfelelően lehet az esedékes támogatást lehívni.
Ezen kívül a kötelezettségvállalási időszakon belül az első és az utolsó (ötödik) évben nem lehet a kedvezményezett személyén változtatni. (Kishantos az 5. évben van.) Az ökológiai státuszú földterületre pályázónak nem lehet egyetlen hektárnyi, nem ökológiai státuszú területe sem, mert akkor már nem jogosult erre a támogatásra.
Ezeknek a feltételeknek egyedül Kishantosi Vidékfejlesztési Központ felelt meg, de az adott területek pályázatait a fenti szabályrendszer figyelmen kívül hagyásával hirdették meg és bírálták el. Ennek következménye, hogy az AKG-beli jogot a pályázat nyerteseinek még akkor sem lehetne átadni, ha Kishantos egyébként elfogadná az – általa egyébként megtámadott – pályázatok eredményét, mert az NFA által kiválasztott nyertesek egyike sem felel meg a kritériumoknak.
A Greenpeace erre már korábban felhívta az NFA figyelmét, és kérte, hogy a vitatható pályázatokkal szemben ideiglenes hasznosítást engedélyezzenek Kishantosnak a jogi eljárások elindítása miatt, legalább az AKG befejezéséig, további egy évre. Így Magyarország nem veszítette volna el ezt az európai uniós támogatást. Az NFA azonban nem engedett a felhívásnak, a támogatás ezért elveszett, ami egyértelműen károkozás. Az NFA eddigi eljárásával már bizonyítottan bekövetkezett kár tehát körülbelül 21 700 000 Ft.
Hűtlen kezelés tényállását csak a már bekövetkezett kár alapján lehet indítani, ezért a Greenpeace ezt a pert most kizárólag a már elvesztett AKG-támogatásra alapozza. Ám amennyiben az NFA perünk beadása után sem változtatja meg döntését, később további károk is keletkezni fognak.
Mivel az NFA nem tartotta be az Európai Unió ez irányú szabályozását a jogsértések miatt, az EU ellenőrzési szerve (az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék) eljárást indíthat a magyar állam ellen. Ennek következményeként bírságot szabhatnak ki a tagállamra, vagy visszakövetelhetik akár a már kifizetett megelőző 4 év támogatását is. Az NFA mint kezelő szervezet ezzel sem vetett számot.
Magyarország termékeny talaja a legfontosabb természeti erőforrás. Ennek megőrzése, tönkretételének megakadályozása kiemelt fontosságú. Ez erkölcsileg is megalapozza Kishantos védelmét a konkrét forintokban meghatározott értékek mellett.
A 21 éve vegyszermentes gazdálkodás eredményeként az adott földterület vitathatatlanul értékesebbé vált. A Greenpeace az értéknövekedést egy talajtani igazságügyi szakértővel mérette fel. Az elkészült több mint 40 oldalas tanulmány adatokkal, számításokkal bizonyítja, hogy a biogazdálkodással kezelt földterület bérleti jogának tíz darabban történő, hagyományos, vegyszeres mezőgazdasági tevékenységre meghirdetése – az eközben elkövetett törvénytelen lépések mellett – további jelentős (minimum 260 millió Ft-os) értékcsökkenést okoz az állami vagyonban. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), mint az állami vagyon kezelője, véleményünk szerint nem hozhat olyan döntéseket, amelyek kárt okoznak, értékcsökkenéshez vezetnek mindannyiunk közös tulajdonában. Ezeket a tényeket a most induló per kapcsán szintén fel fogják használni.