Parlament;Paks II.;

Az LMP képviselői szirénaszóval tiltakoztak a bővítési szerződés jóváhagyása ellen, többüket ki is zárták az ülésnapról FOTÓ: VA

- Puccsszerű szavazás a bővítésről

Botrányos körülmények között, - az ellenzéki pártok szerint puccsszerűen - szavazta meg az Országgyűlés a paksi atomerőmű építéséről szóló törvényt. A név szerinti szavazáson a kormánypártok mellett a jobbikos képviselők többsége is igennel voksolt, a demokratikus ellenzék viszont nemet mondott. A kormány megállapodott az orosz féllel a paksi beruházás finanszírozásáról, mivel szerintük kedvező a 21 év alatt felvenni tervezett 10 milliárd eurós hitel után fizetendő, átlagosan 4,5 százalékos kamatszintet. Elemzők szerint a kamatráta lehetne alacsonyabb is.  A versenyeztetés nélkül az orosz Roszatomnak adott beruházás és a finanszírozás további feltételeit titkolja a kormányzat.

Puccsszerűen döntött a fideszes parlamenti többség a paksi atomerőmű építéséről. Ami történt az a demokrácia megcsúfolása - állítják a demokratikus ellenzéki pártok. Az országgyűlési képviselők semmilyen tájékoztatást nem kaptak a döntést megalapozó hatástanulmányokról, illetve az építkezés pontos részleteiről. Nem tudni azt sem, hogy az egyes létesítmények mikor épülnek meg. Vagyis ez döntés nem más, mint ugrás a sötétbe. Még a fideszes képviselők sincsenek tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mit szavaztak meg - nyilatkozta lapunknak Józsa István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A kormánytöbbség ugyanis tegnap a parlamenti ülés elején úgy döntött , hogy jövő csütörtök helyett már tegnap szavaznak a paksi beruházásról.

Az országgyűlés név szerinti voksoláson jóvá is hagyta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz-magyar megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt. A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik-frakció többsége is igennel szavazott, kivéve Gaudi-Nagy Tamást, aki nemmel voksolt. A Fideszből kilépett Ángyán József nemet mondott, csak úgy, mint az ex-jobbikos Endrésik Zsolt, a 2010 óta független Szili Katalin, valamint az a néhány LMP-s és MSZP-s képviselő, aki nem hagyta el a termet.
Távol maradtak a szavazástól Demokratikus Koalíció képviselői, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és nem vett részt a szavazáson Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje sem.

Ugyanakkor Párbeszéd Magyarországért (PM) Áder János köztársasági elnökhöz fordul azt kérve: ne írja alá a paksi erőmű bővítéséről szóló törvényt. Bajnai Gordon az Együtt 2014 alapítója közölte: azt kéri a köztársasági elnöktől, ne engedje, hogy Magyarország hosszú távra feladja a függetlenségét, a biztonságát és a jólétét. Bajnai Gordon azzal folytatta: bíznak abban, hogy az államfő a "feladatköréhez méltóan" jár el az ügyben. Hozzátette: akik igennel voksolnak a tegnapi parlamenti zárószavazáson, illetve akik saját üzleti, anyagi érdekük miatt reménykednek a szerződés megkötésében, azoknak azt üzenik, hogy "ne bízzák el magukat", mert a témában népszavazást kezdeményeztek.

Józsa István lapunknak megerősítette: Paks ügyében az MSZP is elkerülhetetlennek tarja a népszavazást. A szocialista párt közleményében úgy fogalmazott: "ez az ügy már rég nem a paksi atomerőműről szól. A parlamenti döntés Magyarország eladósításáról, a magyar választók becsapásáról, hazánk függetlenségének feladásáról szólt. Röviden fogalmazva: a kormánypártok a Fidesz legnagyobb üzletéről döntöttek."

Emlékezetes: az Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök január 14-én állapodott meg arról, hogy az orosz Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új 1200 megawattos blokkját. A beruházáshoz az oroszok 3000 milliárd forintos ( tíz milliárd euró) hitelt adnak, a magyar félnek ehhez még hozzávetőleg 750 milliárd forint önerőt kell biztosítanunk. A teljes költség ennél jóval magasabb összeg, becslések szerint a járulékos kiadásokkal együtt 4500-5000 milliárd forint lehet. Az építkezés jövőre indul el, az első blokk 2023-ban kezdheti meg működését.

Varga Mihály gazdasági miniszter szerda este jelentette be, hogy megszületett a paksi építkezés finanszírozásáról a magyar-orosz megállapodás. A huszonegy év alatt visszafizetendő 10 milliárd euróra mozgó kamatozásról állapodott meg Moszkvában a két fél. Az első tizenegy évben négy százalék alatti eurókamatot mondott a miniszter (a NGM tájékoztatása szerint pontosan 3,95 százalék), a második szakaszban 4,5 százalékos lesz a kamat, a harmadik, befejező időszakban pedig 4,9 százalékos kamatot kell megfizetnünk. Varga Mihály szerint a feltételek rendkívül kedvezőek az országnak, mert ilyen hosszú futamidejű hitelek a piacon nincsenek és olcsóbbak is, mintha Magyarország a nemzetközi pénzpiacon venné fel ezt.

A tervek szerint tíz évig épül majd a két blokk - beleértve a tervezésre, előkészítésre szánt első öt évet -, egy féléves beüzemelési idő van még 2025-ig és a 21 éves törlesztési idő 2046-ig tart, tehát 36 évre szóló megállapodásról van szó - hangsúlyozta a miniszter. A szerződés előtörlesztésre is lehetőséget ad - tette hozzá Varga Mihály.
Józsa István úgy véli az orosz hitel feltételei egyáltalán nem kedvezőek, miután mind az európai, mind az amerikai pénzpiacokon három százalék körüli kamatszinten finanszírozhatóak a paksihoz hasonló nagyságú óriásprojektek.

Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője arról számolt be, hogy az amerikai piacon már 3,65 százalékos kamat mellet felvehetőek 30 éves futamidejű hitelek. Ehhez azonban hozzá adódik a mostanra három százalék körüli emelkedett magyar országkockázati felár. Így a piacról Magyarország viszonylag drágán jutna hitelhez. A szakértő számításai szerint a tíz milliárd eurós kölcsön kamatokkal együtt 12,3 milliárd euró körüli összegbe kerül majd az országnak. Ez pedig azt jeleneti, hogy az euró árfolyamától függően évente 270-310 milliárd forint törlesztő részletet kell majd fizetnünk a futamidő alatt. Ez a költség szint pedig azt vetíti előre, hogy az új reaktorok a jelenleginél magasabb áron termelik majd az áramot. Németh Dávid szerint pontosan nem tudni, hogy a felkínált orosz hitel valójában olcsó-e. Miután a Paksról szóló magyar-orosz paktum egy megállapodás csomag része lehet. A kamat pedig amúgy is csak egyik eleme a hitel konstrukciónak, így önmagában nem árul el mindent a kölcsön kondícióiról.

Hozzáértők szerint sokba kerül majd ez a megállapodás a magyar adófizetőknek, miután évtizedekig nyögik majd a beruházás egyre növekvő költségeit, jobbára feleslegesen, mert országunknak nem lesz szüksége az új paksi reaktorokban előállított áramra. Arról nem is beszélve, hogy a kétoldalú megállapodás szerint Moszkva közvetlenül is beleszólhat majd az új blokkokban termelt áram árába. Így a kormányzat kijelentései ellenére az alacsony áramtarifákat semmi nem garantálja.
Török Zoltán, a Raiffesen Bank vezető elemzője úgy látja: manapság 5,5 százalékos kamat alatt a kormányzat aligha tudna hitelt szerezni a nemzetközi pénzpiacokról. Ez azonban az egyre növekvő országkockázati felár miatt van így.

A befektetők pedig, egyebek mellett azért tarják kockázatosnak a hitelnyújtást hazának mert, nincs pénzügyi védőhálónk, amelyet korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyújtott az országnak. Emellett kiszámíthatatlan az ország gazdaságpolitikája, és túlzottan magas, - eléri a bruttó hazai termék (GDP) 80 százalékát - az államadósság, s a deviza tartozásunk a térség országaihoz képest kiugróan nagymértékű.

LMP-s szirénák és plakátok

Az LMP név szerinti szavazást kért Paksról, majd a párt szirénahanggal lehetetlenné tette a munkát, miközben "Nem leszünk orosz atomgyarmat" és "Magyarország eladva és eladósítva" táblákat emeltek a magasba. A egyik fideszes képviselő úgy próbálta - sikertelenül - elhallgattatni a szírénákat, hogy vizet öntött az egyikbe.

Az ülést levezető elnök javaslatára a kormánytöbbség kizárta az ülésről az akcióban résztvevő LMP-s Schiffer Andrást, Szél Bernadettet, Lengyel Szilviát és Ertsey Katalint, majd a házbizottságot rendkívüli ülésre hívták össze, addig pedig szünetet rendeltek el. A név szerinti szavazás végül egy óra szünet után folytatódott.

Az ülésnapról ugyan kizárták a tiltakozó LMP-s politikusokat, de a szavazásból nem, akciójukért Kövér László házelnök a kiszabható legsúlyosabb pénzbüntetést javasolta, és leidiótázta a tiltakozó képviselőket.

Az LMP-s akció idejére – a nézők jelzése alapján - a DunaTV lekeverte a parlamenti adást.

Hiányzó kormánytagok

Nem volt jelen a szavazáson a megállapodást Moszkvában megkötő Orbán Viktor kormányfő a két miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt és Navracsics Tibor sem. Emellett hiányzott az aktust az évszázad üzletének nevező Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár és a törvénytervezet előterjesztője, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Így a kormány nem állt ki a beruházás mellett teljes mellszélességgel. Tíz kormánytagból ugyan három nem parlamenti képviselő, ám a többiek közül csupán mindössze hárman szavaztak a bővítésről.

A parlament folyosóján vonták kérdőre Illés Zoltánt

Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke a parlament folyosóján kérte számon Illés Zoltán államtitkártól, miért nem mond le azt követően, hogy nem vett részt a paksi bővítésről szóló szavazáson, mivel nem értett egyet azzal. Az államtitkár ezt megelőzően az atv.hu-nak elmondta, hogy azért mivel nem ért egyet a nukleáris energia használatával. Már számos fórumon kifejtette ezt a véleményét, ezért nem nemmel szavazott a parlamentben - fejtegette kérdésünkre a környezetvédelmi államtitkár. Szabó Tímea az atv.hu-nak a szavazást követően elmondta, hogy "gyomorforgató, visszataszító és elfogadhatatlan, ami történt".

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ma délután fogadta  az orosz Vnyesekonombank  vezetőit. A megbeszélésen a felek áttekintették a Pakssal, a Dunaferrel és a Malévval kapcsolatos kérdéseket. A