Lendvai Gabriella, a Libri-csoporthoz tartozó Diafilmgyártó Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy csütörtökön az évforduló alkalmából ritkaságokat vetítenek a budapesti Tranzit Art Caféban, ahol este olyan felnőtteknek szóló diafilmek lesznek láthatóak, mint a rádiót népszerűsítő Nagyvilág a kis lakásban (1951), a szövetkezetesítés mellett agitáló Bodri (1955) vagy az 1954-es Aranyfalu, amely a szocialista fejlődést propagálta.
Az évfordulóra nyílt meg a Klebelsberg Kultúrkúriában a 60 év, 60 diakép, 60 grafikus című kiállítás is. A február 16-ig látható tárlat egyszerre tisztelgés és emlékezés: a meséket készítő grafikusok - például Gyulai Líviusz, Marék Veronika, Sajdik Ferenc és Zórád Árpád - munkáiból ad válogatást.
Az igazgató szólt arról is, hogy a diafilmgyártás ma a reneszánszát éli, cégük kínálatában jelenleg 250 alkotás érhető el, évente 3-4 filmmel bővül a repertoár. Részben a régi filmek újrakiadásával, részben pedig még feldolgozatlan népmesékkel és kortárs meseírók műveivel gazdagítják a kínálatot. Ma már elérhetők diafilmen Bartos Erika, Esze Dóra, Döbrentey Ildikó, Berg Judit, Lackfi János, Finy Petra és Hohol Ancsa művei is. Igyekeznek fiatal művészeknek lehetőséget adni a bemutatkozásra, így például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjai dolgoznak a rajzokon.
Lendvai Gabriella elmondta, hogy ma a legnépszerűbb művekből - Hófehérke, Hamupipőke, Bogyó és Babóca, Öreg néne őzikéje - évente átlagosan 1600 darab fogy, a teljes kínálatból körülbelül 90 ezer példány talál gazdára. Szerinte a reneszánsz fő mozgatórugója a nosztalgia, valamint az, hogy kevés a kifejezetten kisgyerekeknek szóló mozgóképes tartalom. Adiafilmezés a tévével szemben meghitt, családi tevékenység, amelynek egyik nagy előnye, hogy a szülő hangján szólalnak meg a mesék - tette hozzá.
Felidézte, hogy a hazai kereskedelemben az 1940-es években jelentek meg az első tekercsfilmes diavetítők. Magyarországon a nagy sorozatban megjelenő diakópiákat a Magyar Fotó Állami Vállalat Dia-osztálya készítette, majd 1954-ben megalapították a Magyar Diafilmgyártó Vállalatot. Az ismeretterjesztő, népművelő, agitációs filmek mellett 1953-ban kezdődött a mesediafilmek nagyarányú gyártása. A műfaj izgalmas kísérlete volt az úgynevezett Diahíradó, amelynek célja a gyors tájékoztatás volt, jelentős részük sporthíreket dolgozott fel, például az 1953-as angol-magyar futballmérkőzést.
1954-től mintegy 6000 kiadvány készült, amelyből közel ezer mesefeldolgozás, a többség ismeretterjesztő, politikai, agitációs mű volt. Mint megjegyezte, ma főleg a mesefilmek jelentik a diafilmeket. A magyar rajzfilm nagyjai nemcsak a nevüket adták a diaváltozatokhoz, hanem sokszor maguk is rajzoltak olyan képsorozatokat, amelyek csak diaváltozatban jelentek meg. Ilyen például Macskássy Gyula és Dargay Attila Jancsi és Juliskája vagy Richly Zsolt Harcsabajusz kapitánya. Kiadták az ifjúsági regények diafilmváltozatait is, az 1970-es évektől pedig nagyobb hangsúlyt kapott az esztétikai nevelés, a hagyományos tempera és akvarell képek mellett megjelentek más technikák, például kollázsok, textilképek, bábfigurák is.
Az évfordulót ritkaságok vetítésével ünneplik az év során, a filmtekercsek többsége Bíró Ferenc gyűjteményében maradt fenn. A filmek eredeti rajzait pedig az Országos Széchényi Könyvtár őrzi - mutatott rá.
A következő vetítés a Tranzit Art Caféban március 6-án lesz, amelyen olyan alkotások lesznek láthatóak, mint 5-8 éveseknek készült, 1975-ös Képek Lenin életéből című diafilm, emellett vetítik a 4. Magyar Képzőművészeti Kiállítás (1954), A szovjet festőművészet (1950) és a Zánkai emlékek (1981) című filmeket is.
Az Örökmozgó Filmmúzeumban minden hónapban mesefilmeket vetítenek: február 15-én az 1950-es, 1960-as évekből, március 22-én az 1964-1974, április 12-én 1974-84, május 10-én pedig 1984-94 között készült diafilmek kerülnek a vászonra.
Lendvai Gabriella szólt arról is, hogy Alkoss te is címmel pályázatot hirdetnek gyermekeknek három korosztályban (meseírás, meserajzolás, illetve árnyjátékkészítés). A beküldési határidő április 20., az eredményhirdetést május 10-én tartják az Örökmozgóban.
A jubileumi év záróeseménye november 6-án lesz, a rendezvényen a 2004 és 2014 között készült alkotásokat vetítik. Terveik szerint ekkor tartják majd a Nagy dianapot is, amelynek keretében szeretnék elérni, hogy az ország legtöbb intézményében, iskolákban, múzeumokban, könyvtárakban vetítsenek diafilmeket. Ehhez kedvezményes vetítőgép-vásárlást kínálnak az érintetteknek.
A programokról a www.diafilm.hu oldalon lehet tájékozódni.