Eszerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak - akit Giró-Szász András kormányszóvivő kísért el - nem volt semmilyen felhatalmazása a megegyezésre, holott a kormány jó ideje tisztában van azzal, hogy a Mazsihisz vasárnapi küldöttgyűlésén akár a holokauszt emlékév bojkottjáról is dönthet, ami a kormány és a zsidó szervezet közötti együttműködés felmondását jelentené.
Úgy tűnik, a kabinet a nemzetközivé dagadt botrány és a várható bojkott okozta szégyen ellenére is ragaszkodik a szoborcsoport felavatásához, hiába érvelt információink szerint hevesen és kitartóan a Mazsihisz a vitatott ötlet napirendről levétele mellett. Egyelőre nem veszi figyelembe a jelek szerint a kormány azt sem, hogy számos zsidó szervezet tiltakozott az emlékmű terve ellen. A szervezetek, alapítványok sorra utasítják vissza a holokauszt emlékévvel összefüggésben nekik megítélt állami forrásokat, támogatásokat. A legtöbben azonban egyelőre nem írták alá még a támogatási szerződést, és a kormányzati forrásból származó információink szerint éppen erre "játszik" a kabinet. Azzal, hogy még egy ideig nem mond az emlékmű ügyében konkrétan sem igent, sem nemet, hanem lebegteti a kérdést. Akár egészen addig, amíg az emlékműállítás lefújásában bízva a legtöbb szervezet alá nem írja a támogatási papírokat, utána pedig már nem nagyon tudnak mit tenni - visszautalni a pénzt -, így a kormány bejelentheti, hogy ragaszkodik a '44-es emlékműhöz.
Úgy tűnik, "beleállt" a kormány Szakály Sándor ügyében is eddigi merev álláspontjába. Ezt jelentheti, hogy a '41-es kamanyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" nevező, ezzel ugyancsak botrányt kavaró Szakály a Veritas Történetkutató Intézet vezetője marad. Ez ügyben mindössze egy tényfeltáró bizottság felállítását lebegtette meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, illetve egy, a kérdéssel foglalkozó tudományos konferencia ötletét. Ugyanakkor - szintén kormányzati forrásból származó értesüléseink szerint - ha végül "nagyon muszáj lesz", legfeljebb Szakályt "beáldozzák", hogy mutassák, hajlandóak az engedményekre.
Értesüléseink szerint egyedül a Sorsok Házával kapcsolatos aggályokat tekinti igazán "tárgyalási alapnak" a kormány. Ismert, itt a Mazsihisz arra szeretne garanciákat kapni, hogy a Terror Házát is irányító Schmitt Mária vezette Sorsok Háza torzítás mentesen mutassa be a holokauszt eseményeit. Ebben a kérdésben a jelek szerint a kormányoldal nyitott arra, hogy a Mazsihisz által hetekkel ezelőtt ajánlott, húsz szaktekintélyt felsoroló listából öt nevet kiválasszon, és ők részt vegyenek a Sorsok Háza szakmai előkészítő munkájában.
Mazsihisz-elnök: nem kaptunk választ a kérdéseinkre
A megbeszélés feszült, de őszinte hangulatú volt, sokan elmondták a problémáikat, ugyanakkor "nem kaptunk választ a kérdéseinkre" - nyilatkozta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az MTI-nek a Zsidó Közösségi Kerekasztal tárgyalása után. Heisler András közölte: azt az ígéretet kapták Lázár Jánostól, a Miniszterelnökséget vezető államtitkártól, hogy tájékoztatja Orbán Viktor miniszterelnököt a problémákról.
Heisler András kiemelte: a három témában "végig konzekvensek voltak, nem akartak alkudozni", és el akarják kerülni a történelem "nem hiteles tárgyalását". Szakály Sándor történész Kamenyec-Podolszkról tett kijelentésével kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy "egy ilyen fontos kormányintézménynek ennél méltóbb vezetőre van szüksége".
A Mazsihisz elnöke szerint a német megszállás emlékművét "nemcsak mint zsidó szervezet, hanem mint magyar állampolgárok károsnak tartjuk az ország vonatkozásában", ami "konfliktusokat gerjeszt és félreértelmezésekre ad lehetőséget". Szólt arról is, hogy az emlékmű felállítását nem javasolják, már csak "szimbolikája és kétes értékű esztétikája" miatt sem.
Megjegyezte: pillanatnyilag nem látnak semmiféle együttműködési készséget a Sorsok Háza projektvezetője részéről. A Mazsihisz azon az állásponton van, hogy biztosítani kell az intézmény hiteles történelemszemléletét - tette hozzá.
A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet közötti párbeszédre.