Vagyis a kabinet a nemzetközivé dagadt botrány és a várható bojkott okozta szégyen ellenére is ragaszkodik a szoborcsoport felavatásához, hiába érvelt információink szerint hevesen és kitartóan a Mazsihisz a vitatott ötlet napirendről levétele mellett. Ismert, a Mazsihisz vasárnap dönt az esetleges bojkottról - erre a döntésre hatalmazta fel egyhangúan a közgyűlést a napokban a Mazsihisz vezetősége. Egy ilyen lépés nemzetközi szinten is érzékelhető presztízsveszteség lenne a kormánynak, sőt akár a nemzetközi diplomácia is követheti a zsidó szervezetet a holokauszt emlékév központi programjaitól való demonstratív távolmaradásban.
Hasonlóan "beleállt" a kormány Szakály Sándor ügyében is eddigi merev álláspontjába. Ezt jelenti, hogy a ’41-es kamanyec-podolszki deportálást ”idegenrendészeti intézkedésnek” nevező, ezzel ugyancsak botrányt kavart Szakály a Veritas Történetkutató Intézet vezetője marad. Ez ügyben mindössze egy tényfeltáró bizottság felállítását lebegtette meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, illetve egy, a kérdéssel foglalkozó tudományos konferencia ötletét vetette fel.
Utóbbinak sok értelme ugyanakkor nincs, hiszen a Veritas igazgatójának patrónusán, Boross Pter volt miniszterelnökön és Szakályon kívül kevesen értelmezik az akkori eseményeket "idegenrendészeti akciónak", a történészek többsége szerint az egyértelműen az első magyarországi deportálás, népirtás volt a II. világháború alatt. De a laikus közvélemény is megismerhette a valódi eseményeket többek között Karsai László, Frojinovics Kinga és Majsai Tamás munkáiból.
Értesüléseink szerint egyedül a Sorsok Házával kapcsolatos aggályokat tekinti „tárgyalási alapnak” a kormány. Elhangzott: a végső döntés mindenben a miniszterelnöké, aki tájékoztatást kap a mai megbeszélésről. Ismert, itt a Mazsihisz arra szeretne garanciákat, hogy a Terror Házát is irányító Schmitt Mária vezette Sorsok Háza torzításmentesen mutatja majd be a holokauszt eseményeit.
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!