holokauszt;Lázár János;német emlékmű;Zsidó Közösségi Kerekasztal;

- Megkezdte ülését a Zsidó Közösségi Kerekasztal

Megkezdte ülését a Zsidó Közösségi Kerekasztal Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár részvételével csütörtökön a Parlamentben. Mint azt az államtitkár a zártkörű tanácskozás sajtónyilvános kezdetén megjegyezte, ezt a plénumot jellemzően akkor hívják össze, ha komoly, fajsúlyos témákat kell megvitatni.

A tanácskozáson a zsidó szervezetek javaslatára felvették a napirendi pontok közé a német megszállás emlékművének kérdését, Szakály Sándor történészprofesszor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos megjegyzését, valamint a tervek szerint az idén átadandó Sorsok Háza nevű intézménnyel kapcsolatos észrevételeket.

Szakály Sándor történész a közelmúltban azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. 

A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén az előzetes tervek szerint szóba kerülnek ezenkívül a Nemzeti alaptanterv magyarországi zsidóságot érintő vonatkozásai, valamint a magyarországi antiszemitizmusról szóló szociológiai kutatási eredmények.

A tárgyaláson részt vesznek többi között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a Tett és Védelem Alapítvány képviselői.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija levélben tájékoztatta távolmaradásáról Lázár Jánost. A vezető rabbi a zsido.com honlapon közzétett levelében megismételte: a holokauszt hetvenedik évfordulójára meghirdetett emlékév jó lehetőség az egész magyar társadalom számára, hogy "a ki nem beszélt történelem, egy építő társadalmi párbeszéd témájává lehessen".

"Mint holokauszttúlélők gyermekei és unokái kötelességünk a megemlékezéseken részt venni, de a történelmi felelősség őszinte megismerése és megküzdése nem a zsidó közösség, hanem az egész magyar társadalom ügye. Ezért káros, ha ez a téma a zsidó közösség és a kormány 'alkudozásává' silányul" - írta levelében a rabbi, miután megismételte korábban megfogalmazott kritikus véleményét a német megszállás emlékművével kapcsolatban.

A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet közötti párbeszédre. A Kormányzati Információs Központ tájékoztatása szerint a rendezvényen lehetőség nyílik a magyarországi zsidó közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására.

A kormány szerint az élő- és félsertés áfájának csökkentése meghozta az eredményt. Valóban meghozta: milliárdos húsáfa-csalás a Dunántúlon és az Alföldön, romlott húsok tonnái a hűtőházakban - írja közleményében Gőgös Zoltán.