Az alaptörvény módosítása, az elnök alkotmányos jogköreinek megnyirbálása ugyanis szerepel az ellenzék legfőbb követelései közt: a kijevi Majdan (Függetlenség tér) mindaddig nem oszlik fel, míg e kérdésben megállapodás nem születik.
Az ellenzék első számú vezetője, Vitalij Klicsko, az ütés (Udar) párt elnöke tegnap bejelentette: az előrelépéshez szükség van egy harmadik fél közvetítésére. Klicsko szerint ez a harmadik fél az Európai Unió lehet.
A Kijevben tárgyaló uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Catherine Ashton megerősítette, hogy az EU kész közvetítőket delegálni az ukrán vezetés, és az ellenzék közötti válságrendező tárgyalásokra.
Hétfőn a nemzetközi média Lady Ashton nyilatkozatára hivatkozva közölte, hogy az EU és az Egyesült Államok egy Ukrajnának szánt mintegy 15 milliárd dolláros segélycsomag összeállításán dolgozik. Ezt követően a német külügyminiszter figyelmeztetett, hogy Brüsszelnek nem szabad belemennie egy 'ki fizet többet' versengésbe Moszkvával.
Tegnap Jose Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke ugyanezt hangoztatta, jelezve, hogy az EU nem kíván licitálni Oroszországra, nem próbálja pénzzel meggyőzni Ukrajnát, sem más országot, hogy aláírja a társulási egyezményt.
Brüsszel csupán azt tudja ajánlani, amit a társulási egyezmény révén kaphat meg Ukrajna: feltételekhez, politikai és gazdasági reformokhoz, valamint egy, a Nemzetközi Valutaalapp(IMF) hitelegyezményéhez kötött anyagi segítséget.
Stefan Füle bővítési biztos tegnap felszólította az ukrán ellenzéki vezetőket, határolódjanak el a radikálisoktól. A biztos erről Strasbourgban, az Európai Parlament Ukrajnáról szóló ülésén beszélt. Stefan Füle elítélte a tüntetők által alkalmazott erőszakot, illetve a kormányzati, és a vidéki közigazgatási épületek megszállását.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még sok békés tüntetőt nem engedtek szabadon, és az aktivisták bántalmazóit sem vonták felelősségre. Hangsúlyozta: a vezetésnek tiszteletben kell tartania a gyülekezési és szólásszabadságot.
