Bár a magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban már enyhén bővült, ez a növekedés erőtlen és 2014-ben is alacsony, csak 1-1,5 százalék közötti lehet, úgy, hogy az első félévi erőteljesebb bővülést követően a másodikban újra lassulhat.
Az ipari termelés reális bővülését nem alapozták meg új beruházások, a mezőgazdaságban átlagos év várható, az építőiparban az uniós forrásokból eredő állami beruházásokon túl a lakásépítés talán még vissza is esik az előző évi nagyon alacsony mértékhez viszonyítva és a vállalati beruházások indítása pedig a kereslet még bizonytalan növekedése miatt marad el.
A GFI pénzügyi mutatói nem javultak az előző negyedév óta. A kormányzati hiány leszorításának forrásai kimerülőnek látszanak, az MNB alapkamat folyamatos csökkentésével a forint árfolyama is jelentősen sérült, a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása nehézségeket jeleznek. Az áfa-bevételek a tervezettől kissé elmaradnak. Nem indulnak új tőkebefektetések – sőt változatlan a tőke kivonulása és a profitkivonás, amelyek továbbra is a bizalomvesztést mutatják.
A vállalati szektor banki hitelállománya továbbra sem felel meg egy bővülő gazdaság igényeinek. A túladóztatás miatt kényszerű szigorú hitelezési kondíciók továbbra is gátat szabnak a vállalatok és a háztartások hitelfelvételeinek.
2013 közepétől az MNB „0” kamatozású hitelprogramja hatására a rövid távú hitelezés kissé bővült, azaz a hitelkínálati korlátokat a jegybank Növekedési Hitelprogramja elsősorban a rossz hitelek kiváltásával oldotta. A 2000 milliárd Ft kihelyezése a KKV szektorba azonban elképzelhetetlen, hiszen a megelőző években ezen összegnek csupán kétharmadát fordították beruházásra.
Az adórendszer változtatása, a lakossági terheket növelő intézkedések és a rossz gazdálkodási folyamatok a háztartások helyzetét változatlanul nehezítik. Az éves szintű maginfláció változatlanul 3,5 százalék, a jövedelmi folyamatok az alsó három jövedelmi osztály fokozódó elszegényedését mutatják. A vagyoni helyzetre, a reálkeresetekre, a munkanélküliségre vonatkozó statisztikai átlagmutatók mögött komoly nehézségek vannak. A GFI háztartási gazdálkodásra vonatkozó mutatói most, a negyedik negyedévben sem mutatnak további visszaesést, a választást megelőzően azonban ez nem is várható. A foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben a 2013. év végi stagnálás után 2014 elején kis javulás várható és a fogyasztás is bővülhet kissé. A gondot az jelentheti, hogy a háztartások több szigorítást már nem tudnak elviselni egy estleges újabb szigorítás során, hiszen nagyobb részük a fennmaradásukért küzd.
A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességében nem javulnak megnyugtatóan, csupán a konjunktúra megítélésében van egyértelműen pozitív javulás. Mind a nyugat-európai indexek, így az IFO-index, mind a magyarországi üzleti bizalmi indexek a vállalkozói szféra javuló optimizmusát jelzik. A magyar KKV szektor bizalmi indexe is a harmadik negyedévtől jelentősen javult, annak ellenére, hogy kedvezőtlen a gazdálkodási környezet, azaz az ipari termelés nem bővül jelentősen, a közvetlen tőkebefektetések teljesen visszaestek, folyik a profitkivonás, és a termelő beruházások szintje alacsony. A vállalkozói szféra elfáradt a sok éves visszaesésben, stagnálásban. Az alacsony tőkeellátottságú cégek nagy része megszűnt és csak a feltehetően saját, családi forrásból működőképességét fenntartani tudó vállalkozások maradtak meg, bízva abban, hogy a vállalati hitelezés jelentős fejlesztésére tett kormányzati ígéret lehetővé teszi működésüket, remélt és várt növekedésüket.
