Erős, az Orbán-Putyin paktumhoz hasonló "identitásválságot" okozott nemcsak a tágabb értelemben vett jobboldalon, de a Fidesz-KDNP frakciószövetségen belül is a '44-es német megszállási emlékmű - értesült lapunk. Több, egymástól független forrásunk is azt állítja: noha az e kérdésben is a végső döntés jogát magának fenntartó Orbán Viktor eddig körömszakadtáig ragaszkodott a botrányt okozó ötlet megvalósításához, már közvetlen környezetében is egyre többen vannak, akik lebeszélnék erről.
Köztük vannak, akik számára alapvetően is "vállalhatatlan" egy ilyen, a történészek egy része szerint történelemhamisító szobor, amely azt üzeni, hogy a megszállással kényszerpályára került az ország, és ami utána történt, arról mind a nácik tehetnek. Vannak továbbá olyan ellenzői is a tervnek, akiket az ellenzéki pártok tiltakozása, a sorozatos tüntetések, az aggályait kifejező német és izraeli nagykövetség és a kormányról elítélően cikkező külföldi sajtó "össztüze" győzött meg arról: visszakozni kell, különben a negatív következmények tematizálhatják a kampányidőszakot, és befolyásolhatják a Fidesz választási eredményét.
Egyelőre az emlékmű ellenzői nem győzték meg Orbánt. Tegnap a Népszava Online számolt be elsőként arról: úgy tűnik elnapolják, "lefújhatják" a Szabadság térre tervezett emlékművet. Néhány órával később a Népszabadság Online már tényként írt arról, hogy "visszakozott" a kormány, és a választásokig biztos nem állítják fel a szobrot. Aligha véletlen, hogy utóbbi konkrét állítást később Rogán Antal cáfolta, ugyanakkor nyitva hagyta egy jövőbeni, ilyen tartalmú döntés lehetőségét.
A Fidesz-frakcióvezető a Népszabadság értesülésére reagálva azt mondta: az, hogy az április 6-i választásig biztos nem állítják fel az emlékművet "szóba sem került, semmilyen formában", nem kapott ilyen tájékoztatást. Arra a kérdésre, hogy akkor március 19-én felavatják-e az emlékművet, azt válaszolta: "nem tudok arról, hogy bármi változott volna". Ez azonban holnapig változhat. Csütörtökre hívta ugyanis össze Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülését "a zsidó közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására".
Információink szerint eredetileg ezen a zsidó szervezetek lecsendesítése, ellenállásuk felszámolása lehetett a kormány célja. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) például bár tiltakozott a szobor ellen, nyilatkozatai alapján drasztikus lépésre akkor sem szánná rá magát, ha megvalósulna az alkotás. Nem így a Mazsihisz, amely viszont - más, Szakály Sándor Veritas-igazgató "idegenrendészeti" kijelentése és a Sorosok Házával összefüggő aggályai mellett - az emlékmű miatt kilátásba helyezte a holokauszt emlékév programjainak bojkottját.
Erre hatalmazta fel egyhangúan a vasárnap összeülő közgyűlést is a napokban a Mazsihisz vezetősége. A bojkott nemzetközi szinten is érzékelhető presztízsveszteség lenne a kormánynak. Ha Orbánt meggyőzi a környezete, akkor ezt jelenti majd be Lázár holnap a kerekasztalon. Ha így lesz, kérdés, hogy "lefújásról" vagy csak "halasztásról" lesz szó.