Amikor négy esztendeje, még az orbáni dúlás előtt egy cikkemben (Nem törnek át, 2010. január 22.) felvetettem, hogy a magyar jobboldal vezére esetleg Oroszország felé veszi majd az irányt kormányfőként, reméltem, hogy csupán rémeket látok. Most azonban kibújt a szög a zsákból. Orbán hű támogatója, az úgynevezett Békemenetek lelkes szervezője, Bencsik András kenyéradó gazdájához hasonlóan szemrebbenés nélkül fordít köpönyeget. Immáron semmi kifogása nincs az oroszokkal való üzletelés ellen, ami miatt pedig a Fidesz elnöke annak idején vérmesen kárhoztatta a szocialista kormányokat, "puccsot" emlegetve.
Sőt: a Demokrata című orgánum főszerkesztője vezércikkében megdöbbentő őszinteséggel vall a jelenlegi magyar kabinet új külpolitikai doktrínájáról. Gyakorlatilag megtagadja az euroatlanti közösséget és annak vezető hatalmát, amikor a leendő amerikai nagykövet kinevezése kapcsán "helytartó" iderendeléséről beszél, és az USA-t az egykori Szovjetunióhoz hasonlítja. Bencsik írásában a Fidesz demokrácia-felfogása is visszaköszön; a fékek és ellensúlyok Orbán által nemkívánatosnak tartott rendszerét a Demokrata főszerkesztője egy mondatban említi a marihuánával. Végül kibukik belőle a lényeg. Mi is motiválta a magyar kormányfőt, amikor látszólag váratlanul Moszkva felé kezdett közeledni? "Putyin elnök egy szóval nem kifogásolta a magyar belpolitikai viszonyokat." - írja Bencsik, és ebben igazat adhatunk neki.
Vlagyimir Putyin regnálása alatt az orosz expanzió láthatóan új lendületet kapott. Moszkva nem csupán a volt szovjetköztársaságokban vagy a Közel - Keleten terjeszkedik mindenekelőtt gazdasági eszközök segítségével, de Orbán révén mostanra megvetette lábát az Európai Unióban is. Az orosz államfő jó érzékkel ismerte fel, hogy a magyar miniszterelnököt méltán tartják számon renitensként Brüsszelben, illetve Washingtonban. Ideális személy arra, hogy segítséget nyújtson Oroszországnak egy európai hídfőállás kiépítésében. Orbán pedig, aki látja, hogy rendszerét képtelen konszolidálni az európai közösségen belül, elindította Magyarországot Putyin birodalma felé. Hogy ennek hosszú távon EU - és NATO - tagságunk feladása lehet a következménye? Sebaj. Orbán számára lényegesebb, hogy új mentort fedezett fel magának a térségben, akitől nem számíthat kritikus hangokra önkényuralmi rendszerének kiépítése miatt.
A Nyugat - Európa és Oroszország között elhelyezkedő régió államai mindenesetre most döntik el, mely közösséghez kívánnak tartozni. Sorsdöntő lesz, az ukrajnai események vajon hová vezetnek majd. Az ukrán nép fellázadt vezetőinek antidemokratikus lépései miatt, és nemkülönben azért, mert azok feladták az európai integrációs törekvéseket. A zavargások halálos áldozatai között a hírek szerint fehérorosz állampolgárok is vannak, ami arra utal, hogy "nemzetközi brigádok" szerveződtek a térség demokratikus berendezkedésének védelmében. Nagy szerencse számunkra, hogy Magyarországon nem szükséges fegyveres erővel fellépni az európai értékek védelmében. 2014. április 6 - án törvényhozási választásokat tartanak hazánkban. Békés úton elzavarhatjuk a hatalomból Orbán Viktort.
