Megválasztotta tegnap az Országgyűlés kétharmados kormánypárti többsége a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) elnökét és két tagját. A testület elnöke Földváryné Kiss Réka lett, aki az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében dolgozik, publikációi többségében egyháztörténeti munkák. A másik két, parlament által választott tag Ötvös István - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jelenkortörténet Tanszékének vezetője -, valamint Soós Viktor Attila - aki a Pázmányon hittanárként végzett, egyháztörténeti munkákat publikált.
A NEB egyébként öttagú lesz, Pálinkás József, az MTA elnöke Bank Barbara történészt - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársát -, Navracsics Tibor igazságügy-miniszter pedig Máthé Áron történész-szociológust delegálta, aki egyébként a kormányközeli Századvég Alapítvány munkatársa, és ebben a minőségében tavaly februárban a rezsicsökkentésről is nyilatkozott a közmédiának. A jogszabály szerint a bizottságban csak olyan ember foglalhat helyet, aki jogi vagy társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik, és nem töltötte be a 18. életévét a titkosszolgálatok 1990. februári átszervezéséig, azaz nem idősebb 42 évesnél. A tagok megbízása kilenc évre szól és egyszer megújítható, a Ház tegnapi ülésén mindannyian esküt tettek.
A lapunk által megkérdezett történészek nem ismerik a három, parlament által választott bizottsági tag szakmai előéletét. Alkalmasságukat nem vonták kétségbe, bár szerintük a NEB által vizsgált témakörben lehetett volna tapasztaltabb, felkészültebb szakembereket találni, az életkori korlát ebből a szempontból nem szerencsés. A bizottság jövőbeni működésével kapcsolatban Varga László történész úgy vélekedett, a fő probléma az, hogy egy jobboldali kormány saját bizottsága szeretné kideríteni "a történelmi igazságot". A történész kétségbe vonta a NEB működésének várható sikerességét, szerinte kérdéses, hogy Biszku Bélán kívül lehet-e mást bíróság elé állítani.
A bizottság hivatalos feladata "a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása lesz", vagyis a jelenleg is csak korlátozottan megismerhető "ügynökakták" felhasználásával együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. A testület büntetőeljárást is kezdeményezhet. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak - a diktatúra működésével összefüggő - személyes adatai közzétételére is, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek.
A bizottság jelentései, tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lennének felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy vélemény miatt. Emellett lehetővé válik, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így az őket megfigyelő és velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét. Az iratokból csak más megfigyeltek, illetve a rendszer működtetői közé nem tartozó harmadik személyek adatait kellene kitakarniuk. Szintén lehetővé válik, hogy az egykori hivatásos titkosszolgálati alkalmazottak, hálózati személyek, operatív kapcsolatok hozzátartozói megismerjék hozzátartozójuk szerepét a titkosszolgálat működésében.
Mivel a nyilvánosságra hozandó ügynökakták közül lényegében csak a NEB "szemezgethet", fennáll a veszélye, hogy a jelenlegi kormánypártok által kilenc évre megválasztott bizottsági tagok a jobboldal számára "kényelmetlen" információkkal nem foglalkoznak majd. Így nem csoda, hogy a kormánypártok egyáltalán "nem siették el" a NEB létrehozását. Bár a kormány még 2010 decemberében bízta meg az egykori állambiztonsági iratok kezeléséről és nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat elkészítésével Navracsics Tibor igazságügy-minisztert, de a kormányhatározatot az utolsó pillanatban, 2011. november 30-án hatályon kívül helyezték.
Ezután 2012 tavaszán is tárgyalt a Fidesz- és a KDNP-frakció a NEB megalakításáról, ám az akkor a kormánynak adott május 15-i határidőt sem tartották be. Végül a választások előtt alig két hónappal választották meg a testület tagjait.
