Catherine Ashton az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a The Wall Street Journalnak elmondta: Brüsszel és Washington egy Ukrajnának szánt rövidtávú pénzügyi segélycsomag összeállításán dolgozik. Ashton nem nyilatkozott az összeg nagyságáról. Mikola Azarov lemondott miniszterelnök tavaly a társulási egyezmény aláírása fejében 20 milliárd dollárt kért az EU-tól, állítva ennyire van szükség a gazdasági összeomlás elkerüléséhez.
Decemberben ugyan az orosz-ukrán csúcson hasonló összegű orosz hitelről született megállapodás. Bár Vlagyimir Putyin a brüsszeli orosz-EU csúcson azt ígérte, Oroszország nem mondja fel a hitel megállapodást és a gázár csökkentést sem vonja vissza, az Azarov-kabinet lemondása után Moszkva felfüggesztette a hitel következő részletének folyósítását, jelezve, megvárja vele az új kormányt.
Úgy tűnik, a készülő európai-amerikai segélycsomag is kormányfüggő lesz és bizonyos politikai feltételekhez kötött. Folyósításának alapfeltétele az, hogy Ukrajna hosszú távú megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Az EU főbiztos azt is elmondta: a segély ideje alatt egy átmeneti kormány fontos politikai és gazdasági reformokat hajthatna végre, és előkészíthetne egy elnökválasztást.
Ezt követően nyilatkozott úgy Arszenyij Jacenyjuk Batykivscsina-elnök, hogy az ellenzék készen áll a kormányzati szerepre, de elképzelhetetlennek tartjaa közös kabinetet a Régiók Pártjával.
Tegnap délután megegyezés született Kijevben a különböző tüntetői csoportok, a belügyminisztérium és az Ukrán Biztonsági Szolgálat között arról, hogy ha előfeltételek nélkül kiengedik a bebörtönzött ellenzéki aktivistákat, a
tüntetők is felszabadítják a kijevi városházát, a Szakszervezetek Házát és a parlamentnek, illetve több kormányzati épületnek otthont adó Hrusevszkij utcát, amelyet a radikális csoportok szálltak meg.
Elsőként 112 őrizetbe vett aktivistát engedtek szabadon a hatóságok, péntekig még további 116 személyt. Addig a tüntetők "fegyverszünetet" tartanak.
