Catherine Ashton az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a The Wall Street Journalnak elmondta: Brüsszel és Washington egy Ukrajnának szánt rövidtávú pénzügyi segélycsomag összeállításán dolgozik. Ashton nem nyilatkozott az összeg nagyságáról, de mivel az ellenzéki vezetők 15 milliárdról beszéltek, vélhetően ennyi lesz. Mikola Azarov lemondott miniszterelnök tavaly a társulási egyezmény aláírása fejében 20 milliárd dollárt kért az EU-tól, állítva ennyire van szükség a gazdasági összeomlás elkerüléséhez.
Decemberben ugyan az orosz-ukrán csúcson hasonló összegű orosz hitelről született megállapodás. Bár Vlagyimir Putyin a brüsszeli orosz-EU csúcson azt ígérte, Oroszország nem mondja fel a hitel megállapodást és a gázár csökkentést sem vonja vissza, az Azarov-kabinet lemondása után Moszkva felfüggesztette a hitel következő részletének folyósítását, jelezve, megvárja vele az új kormányt.
Ezt gazdasági nyomásgyakorlásként értelmezte az európai politikum és média, de úgy tűnik, a készülő EU-USA segélycsomag is kormányfüggő lesz és bizonyos politikai feltételekhez kötött. Folyósításának alapfeltétele az, hogy Ukrajna hosszútávú megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Tavaly novemberben Kijev azért utasította el az IMF hitelt, mert a szervezet mindenekelőtt a lakossági gáz és energiaárak emelését kérte, mivel a költségvetés fedezte az orosz gáz import ára és a lakossági ár közötti kétharmados különbözetet. Az ukrán bérviszonyok közepette ez akár a kormány azonnali bukását is jelenthette volna, az új orosz-ukrán gázár szerződés mellett akár megvalósítható is lesz.
Az EU főbiztos azt is elmondta: a segély ideje alatt egy átmeneti kormány fontos politikai és gazdasági reformokat hajthatna végre, és előkészíthetne egy elnökválasztást. Ezt követően nyilatkozott úgy Arszenyij Jacenyjuk Batykivscsina elnök, hogy az ellenzék készen áll vállalni a felelősséget az ország helyzetéért, azaz kész a kormányzati szerepre, de elképzelhetetlennek tartja, hogy a Régiók Pártjával kormányozzon. (Jelenleg a Régiók Pártja a legnagyobb ukrán párt, amely a 2012 őszi parlamenti választások nyomán alakíthatott kormányt.)
Tegnap délután megegyezés született Kijevben a különböző tüntetői csoportok, a belügyminisztérium és az Ukrán Biztonsági Szolgálat között arról, hogy ha előfeltételek nélkül kiengedik a bebörtönzött ellenzéki aktivistákat, a tüntetők is felszabadítják a kijevi városházát, az ugyancsak megszállt Szakszervezetek Házát és a parlamentnek, illetve több kormányzati épületnek otthont adó Hrusevszkij utcát, amelyet a radikális csoportok szálltak meg. Elsőként 112 őrizetbe vett aktivistát engedtek szabadon a hatóságok, péntekig még további 116 személyt. Addig a tüntetők "fegyverszünetet" tartanak.
