A Fővárosi Főügyészség 2011 decemberében emelt vádat a Főtáv Zrt. volt vezérigazgatója és hét társa ellen, a Főtáv gazdálkodásával kapcsolatos büntetőügyben, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt.
A vádirat lényege szerint Kovács Lajos az igazgatósági tagok megtévesztésével rábírta a Főtáv Zrt. igazgatóságát, hogy adja hozzájárulását a K. György vádlott által vezetett Csepeli Hőszolgáltató Kft. megvásárlásához, amely nem rendelkezett engedéllyel közületi hőszolgáltatási tevékenység kifejtésére, és érvényes hőszolgáltatási szerződése sem volt a csepeli Rákóczi Liget lakóparkkal mint társasházzal.
A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. - Kovács Lajos vádlott által aláírt szerződéssel - 2008. március 13-án 180 millió forintért megvásárolta a kft.-t, amelynek azonban – a vád szerint - sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére. A vád szerint a szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a Gy. Zoltán másodrendű vádlott által vezetett Csepeli Lakásfejlesztő Zrt. részére a lakópark kivitelezési munkálatainak befejezésére, melyet likviditási problémái miatt a zrt. a vállalt határidőben és műszaki tartalommal nem tudott átadni. Az ügyészség szerint ezzel Kovács ténylegesen 120 millió forint kárt okozott a Főtáv Zrt.-nek.
Papp Gábor, Kovács Lajos védője a hétfői tárgyaláson ezzel a vádponttal kapcsolatban azt mondta, a bizonyítékok egyértelműek: az igazgatóság tagjai tájékozottak voltak és tisztában voltak az összes lényeges információval, akkor senki nem jelezte kifogásait, pedig – mint fogalmazott – nem "bólogatógépek" ültek a testületben.
Mint mondta, a vádirattal ellentétben sem a másodrendű vádlottnak, sem a lakásfejlesztő cégnek nem volt szüksége anyagi támogatásra, ez is kiderül a bizonyítékokból. Valamint az is kiderül, hogy a Főtáv már 2003 óta foglalkozott a csepeli projekttel, egy 2005-ben hatástanulmány is készült.
Hozzátette: a megvásárolt üzletrész "komoly pénzt ért", és senki nem állította, hogy a piacot ingyen is meg lehetett volna venni, azonban – hangsúlyozta – a vételár Kovácstól függetlenül, tárgyalás során alakult ki. Megjegyezte: a szakértők szerint is jelentős haszonnal járó ügyletet kötöttek, ami ma is üzemel, szerény hasznot termelve.
Arra, hogy a vádirat szerint korábban kezdődött az építkezés, mint az igazgatósági jóváhagyás, megjegyezte: a Főtáv 2010-es belső ellenőrzési jelentése szerint sem igaz, hogy tervek, engedélyek hiányában indult volna a kivitelezés.
Kifejtette: a 481 lakásos lakópark olyan hatalmas piacot jelentett, hogy természetes, hogy Kovács Lajos "tette a dolgát" és személyesen folytatta a tárgyalásokat az ügyben.
Az ügyvéd kitért arra is, hogy bár a Főtáv korábban azt ígérte, segíti a büntetőeljárást, több okirattal mégis adós maradt és nem segítette az igazság feltárását.
Az ügyészség azzal is vádolja Kovács Lajost, hogy 2007 novemberében indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével annak ellenére, hogy az adott időszakra vonatkozóan már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ezzel a vád szerint a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
Ezzel kapcsolatban Papp Gábor rámutatott: a Főtáv gazdasági mutatószámai Kovács vezérigazgatósága alatt javultak, ugyanakkor a gázáremelés miatt egyre többen foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy leválnak a távhőszolgáltató rendszeréről, és felmerült a káposztásmegyeri jégcsarnok – és vele együtt a káposztásmegyeri lakópark – leválása is, ami jelentős pénzügyi veszteséget jelentett volna a Főtávnak. Hangsúlyozta: a vádirattal ellentétben nem volt idegen a Főtávtól a sport támogatása, és nem is a vádlott ötlete volt, hogy a szponzori pénzt fordítsák a felújításra.
Azzal is vádolja az ügyészség Kovács Lajost, hogy 2008 júniusában szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött K. Miklós vádlottal a Főtáv Zrt. 2007. július és 2008. május közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni. A vádlott 3 millió forint vagyoni hátrányt okozott a Főtáv Zrt.-nek.
Ezzel kapcsolatban Papp Gábor megjegyezte: a tanulmány alkalmas volt a megfelelő szakmai következtetések levonására, 4000 oldalnyi cikket néztek át hozzá, vagyis nem volt felesleges. Megjegyezte azt is, hogy indokolatlannak és értelmetlennek tartja Kovács Lajos féléves előzetes letartóztatását. Az ügyvéd bűncselekmény hiányában a vádlott felmenését kérte.
A per további védői perbeszédekkel folytatódik.