Citybeli vélemények szerint 340 forintos euró alatt nem feltétlenül kell vészhelyzeti MNB-kamatemeléssel számolni.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai a felzárkózó piacok eladási hullámáról befektetőknek összeállított elemzése szerint az MNB az enyhítési ciklus leállításához, devizapiaci intervencióhoz, illetve kötvénypiaci műveletekhez folyamodik, mielőtt érdemben fontolóra venné a kamatemelést.
A ház elemzői úgy vélik, a monetáris tanács 310-315 forint/eurós árfolyamsáv mellett is folytathatja a kamatcsökkentéseket, de csak akkor, ha a globális kockázatvállalási készség nem romlik gyors ütemben még tovább.
A cég szerint ha a "járvány" a jelenlegihez hasonlóan erős marad, az MNB először szóbeli, majd tényleges devizapiaci támogatást nyújtana a forintnak. A devizapiaci intervencióba a Bank of America-Merrill Lynch elemzői szerint be lehet vonni az EU-folyósításokat is.
Ez a menetrend érdemben különbözne attól, ahogy hasonló helyzetekre az MNB a múltban reagált, ám a felzárkózó piacokat terhelő jelenlegi nyomás nagyon alacsony inflációval és jobb folyómérleg-egyenleggel jellemzett helyzetben érte Magyarországot - hangsúlyozzák a ház londoni elemzői. Közölték: előrejelzésük szerint a teljes kosárra számolt idei egész éves átlagos infláció 0,9 százalék lesz Magyarországon, de akár 0,8 százalék is lehet, tekintettel az újabb közműdíj-csökkentés lehetőségére.
A cég véleménye szerint "vészhelyzeti kamatemelést" az MNB akkor venne fontolóra, ha a forint a 340 forint/eurós árfolyamszint fölé gyengülne.
A Bank of America-Merrill Lynch elemzőinek várakozása szerint az MNB az idei év második felében egyébként mindenképpen szigorítási ciklusba kezd, mivel az infláció jövőre várhatóan visszagyorsul a 3 százalékos célszint közelébe. A ház szerint - különösen igen kedvezőtlen globális kondíciók esetén - 2015 második negyedévére 3,50 százalékig emelkedhet az MNB-alapkamat.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai szintén azt emelték ki, hogy a magyar gazdaság külső fizetési pozíciója nagyon különbözik más olyan feltörekvő gazdaságokéitól, amelyek szintén a befektetők látókörébe kerültek. Magyarország folyó- és tőkemérlegének együttes többlete a hazai össztermék (GDP) 5,6 százalékának felel meg, ami a legmagasabb a tágabb értelemben vett európai felzárkózó térségben.
A ház szerint ugyanakkor a monetáris politika transzmissziós mechanizmusa is alapvetően átalakult az MNB növekedési hitelprogramjának elindulása óta, tekintettel arra, hogy a kis- és középvállalkozások a program keretében 2,50 százalékos - vagyis a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb - kamattal juthatnak hitelhez.
Az elemzők szerint ebből az következik, hogy ha az MNB kamatemelésre szánná el magát a forint védelme végett, az csak "korlátozott növekedési áldozattal" járna a reálgazdaságban. Hozzátették: egy esetleges 100 bázispontos, vagy még nagyobb MNB-kamatemelés hatása még a változó kamatú hitelekkel tartozó adósok számára is "elhalványulna" ahhoz képest, amennyivel a jegybanki kamat 2012 óta csökkent.
A Morgan Stanley szakértőnek alapeseti előrejelzése még mindig számol valamelyes további MNB-kamatcsökkentéssel rövid távon - a ház 2,60 százalékon várja a kamatmélypontot -, és az év későbbi szakaszában valószínűsít MNB-kamatemelést, 3,25 százalékig. Hangsúlyozták: ha a jelenlegi fejlemények hatására az MNB előrehozná e kamatemeléseket, azt "nagyon csekély költséggel" megtehetné.
A cég szerint azonban a magyar jegybank még meglehetősen távol van a "válság-üzemmódtól", és a kamatemelés előtt valószínűleg először szóbeli, majd tényleges intervencióhoz folyamodik.