Szó se róla, a választójogi reformra szükség van. Az alkotmánybíróság decemberben alaptörvénybe ütközőnek találta a jelenlegi szabályozást, s abban a helyi politikai élet minden szereplője egyetért: a hatályos jogszabály alkalmatlan arra, hogy egy párt stabil kormányt alakítson.
Az alsóházban ugyan a törvény biztosítja a parlamenti többséget a győztes párt számára, a szenátusban azonban olyan bonyolult a rendszer, hogy a nagy pártok viszonylag kiegyenlített támogatottsága mellett lehetetlen a kormánynak stabil többségre szert tennie.
Az olasz parlamentáris demokrácia alapelveit ráadásul úgy fektették le, hogy a felsőháznak hasonló jogkörei vannak, mint a képviselőháznak, vagyis ha a szenátusban megszűnik a kormányzó koalíció többsége, az a kabinet bukását eredményezi.
A tavaly februárban megrendezett parlamenti választás során is kiütközött az, mennyire fenntarthatatlan a jelenlegi törvény: a demokraták megszerezték ugyan a kormányzáshoz szükséges többséget az alsóházban, a szenátusban azonban nem.
Végül a sors úgy hozta, hogy Silvio Berlusconi pártjából több képviselő kilépett, így a Mario Monti-fémjelezte centristák mellett ők biztosítják Enrico Letta kormányának többségét.
Matteo Renzi tavaly decemberi pártelnökké választása óta prioritásának tartja a választójogi reformot. Az alapelvben egyet is ért Giorgio Napolitano elnökkel és Enrico Letta miniszterelnökkel, abban azonban már különbözik véleményük, hogyan alakítsanak ki széleskörű politikai kompromisszumot a kérdésben.
Renzi két hete váratlanul felkereste Silvio Berlusconit, s megállapodtak a választójogi reform kérdésében. A Demokrata Párton belül zavart keltett a firenzei polgármester gesztusa. Többen azt kérdezgették, mi szükség van egy elítélttel egyezkedni, aki már lejárt lemez a belpolitikában.
Mások úgy vélték, ezzel a lépésével Renzi óhatatlanul is visszahozta médiacézárt a belpolitika vérkeringésébe. Renzi azért így is biztos többségre számíthat pártján belül. Amikor a PD vezetésében szavazásra bocsátották a választójogi reformra vonatkozó javaslatot, 111-en támogatták azt, 34-en tartózkodtak, ellenszavazat nem volt.
Tény, hogy a találkozó óta Berlusconit mintha kicserélték volna. Nem depressziós nyilatkozatokat tesz, nem ellene zajló összeesküvést emleget, hanem Renzit dicséri.
A reform értelmében átalakítják a felsőházat, amelynek a jövőben inkább tanácsadói, mintsem törvényhozói szerepe lesz, így kormányt nem buktathat meg. Emelnék a parlamentbe való bejutás küszöbét, méghozzá nyolc százalékra.
Szerdán újabb egyeztetést tartott Renzi és Berlusconi, s tovább finomítottak az eredeti javaslaton. Ennek értelmében a koalícióban induló pártoknak csak öt százalékot kell elérniük a parlamentbe kerüléshez.
Megállapodtak arról is, hogy a legalább 37 százalékot szerző győztes párt legfeljebb 15 százaléknyi bónusz mandátumot kaphat a képviselőházban a biztos kormányzáshoz. Ezzel a győztes tömörülés a képviselői helyek körülbelül 55 százalékát szerezheti meg az új parlamentben.
A törvényhozás aligha zárja le gyorsan a kérdést. Az előterjesztéshez 300 módosító javaslat érkezett, ebből 250-et engedtek tovább a plénumra. Renzi úgy véli, apró változtatások elképzelhetőek, de az alapkoncepción nem lehet változtatni.
Meglátása szerint, ha a választási reformot elfogadja a parlament, sokkal stabilabb lesz az olasz belpolitika."Olaszországnak reformokra van szüksége, s nem évek múlva, hanem most" - fejtette ki.
A tervezet leghevesebb bírálója Beppe Grillo, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője, aki szerint a tervezett törvény a nagy pártoknak kedvez. Ezért az M5S az interneten tart közvélemény-kutatást arról, milyen választójogi törvényt akarnak az emberek.
Az M5S képviselői szerda este botrányt okoztak a parlamentben, elfoglalták a törvényhozás alsóházát, így tiltakozva az ellen, hogy a képviselőház az ellenzéki módosító indítványokat figyelmen kívül hagyva szavazta meg az ingatlanadó eltörlését.
