Korábban ezek a devizapiaci kereskedők korábban azt mondták, hogy a 312-es lehet az a szint, ahol szóbeli jegybanki beavatkozás jöhet, mivel két esztendővel ezelőtt volt utoljára ilyen erőtlen a hazai fizetőeszköz, amikor az euró egy egysége január 5-én 325 forintot ért. Ez az abszolut rekord. Erre mindeddig nem került sor! A felfordulást egyértelműen Matolcsy György jegybankelnök szerdai - tőle megszokott - kijelentése okozta: az alapkamattal kapcsolatban az AmCham rendezvényén úgy fogalmazott: meglátása szerint továbbra is mérsékelt az inflációs nyomás itthon és az egész eurózónában, ez pedig további teret ad a kamatcsökkentésre. Pleschinger Gyula ezt a kijelentést igyekezett tompítani: a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa figyelemmel kíséri a piacokat, és számol velük, amikor dönt az alapkamatról. Pleschinger Gyula tagja a testületnek és a Reuters hírügynökségnek adott telefonos interjút..
Megszólalt az ügyben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság elnöke is, aki a forint árfolyamáról szólva felidézte az elmúlt évek tendenciáit és hangsúlyozta: a szokásos januári forintingadozásról van szó. Kifejtette: 2003-ban egy hét alatt 15 forintot, 2004-ben rövidebb idő alatt 11 forintot gyengült az euró. 2007-ben egy hét alatt 2,7 százalékos gyengülés volt, 2008-ban alig hét nap alatt 6 forint 50 fillért gyengült, 2009-ben először öt nap alatt 17 forintot, majd január végéig összesen 30 forintot. 2010-ben másfél százalékos volt a gyengülés, 2012-ben pedig három nap alatt hat forintot gyengült, tavaly három nap alatt nyolc forint volt a visszaesés – sorolta, rögzítve: mindig visszatért a fizetőeszköz az eredeti szintre.
Valóban a január egy olyan hónap, ahol gyengébb arcát mutatja a forint - mondta lapunk érdeklődésére Tóth Gergely. A Buda Cash Brókerház elemzője szerint azonban most nem erről van szó. A mostani hirtelen árfolyamgyengülés egyrészt a forint sérülékenységének tudható be, a feltörekvő országok amúgyis kedvezőtlen nemzetközi tőkepiaci helyzetében Magyarország régiós társainál jobban alulteljesít. Matolcsy György nem nyugtatta meg a piacokat, nem a mával foglalkozott, hanem a múlttal és a jövővel. Az állampapírok hozama is emelkedett, amiből az a következtetés vonható le, hogy a piacok a kamatvágás megállítására szavaznak, illetve beárazták egy későbbi kamatemelés lehetőségét is.