Gyakran előfordul, hogy a főpolgármester a közgyűlési üléseken "beszól" az ellenzéki képviselőknek, ezt megelégelve a szocialisták videózni kezdték a tegnapi ülésen Tarlós Istvánt, aki ki is jött a sodrából. A főpolgármester "egyszerűen idiótáknak" nevezte ugyanis emiatt a szocialistákat, Horváth Csaba frakcióvezetőnek - nem mellesleg kihívójának az októberi önkormányzati választáson - pedig azt mondta, "azt kéne felvenni, amikor kihúzza a szemöldökét a férfi mosdóban".
Az MSZP-s politikus úgy reagált, ezzel Tarlós nemcsak magát, de azt a tisztséget is lejáratja, amit "átmenetileg még néhány hónapig betölt". Horváth hozzátette: a Tarlós Istvánt rögzítő kamera a továbbiakban gyakorlat lesz, mert a főpolgármester "rendre komoly otrombaságokat követ el", aminek nyoma és következménye kell legyen.
A kampányidőszak "bemelegítésének" betudható adok-kapok mellett jutott idő tegnap a munkára is. A közgyűlés több gazdasági vonatkozású döntést hozott. Lemondott például a Főgáz-részvények elővásárlási jogáról, így a fele részben önkormányzati tulajdonú közműcég állami felvásárlása elől elhárult az utolsó akadály is.
Megírtuk, decemberben egyezett meg a Magyar Villamos Művek Zrt. több mint kétmillió embert ellátó Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt. 49,83 százalékos részvénypakettjének a német RWE ipari konszerntől történő megvásárlásáról. Az MVM 41 milliárd forintot fizet a részvényekért. Rossz hír azonban, hogy az így félig "államosított" közműszolgáltató a kormányzati rezsiharc miatt jövőbeni jövedelmezőségét viszont már elveszítette.
Jóváhagyta a közgyűlés az állami adósságkonszolidációt, amelynek második hullámában a kormány február 28-áig 100,7 milliárd forintnyi tartozás törlesztését vállalja át a fővárostól, ami nyolc hitelszerződést érint. Az adósságkonszolidáció első körében, tavaly a főváros adósságának 60 százalékát, 104 milliárd forintot már "leírt" az állam.
Elfogadták a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen illető pénzek megosztását is: a főváros a bevételek 51 százalékára, a 23 kerület azok 49 százalékára jogosult. Eszerint a kerületek összesen 95,55 milliárd, a főváros pedig 99,45 milliárd forintra jogosult. Utóbbi összegből 7,82 milliárdot Budapest köteles a közösségi közlekedésre fordítani.
Gazdasági vonatkozású hír, de városházi forrásaink inkább a főpolgármester és a BKK-vezér közötti hatalmi villongás újabb állomásának tudják be, hogy a városvezetés javaslatára jelentősen csökkentették a cégvezetők prémiumát. Így a cégvezetők többsége akorábbi 40 százalék helyett éves bérük legfeljebb 15 százalékára jogosultak teljesítménybérként a jövőben. Ez érinti a Budapesti Közlekedési Közpntot vezető Vitézy Dávidot is, bár ő 2010-es kinevezése óta nem vett fel fel ilyen juttatást.
A Tarlós-Vitézy ellentét következő állomása pedig az lesz, hogy a főpolgármester eléri: a BKK-vezér befolyása a saját cége után az általa felügyelt BKV-nál is háttérbe szoruljon. Megírtuk, ehhez végül nem mindhárom, csak egy BKK által delegált tagot - és az nem Vitézy lesz - cseréltet ki Tarlós a BKV igazgatóságában.
A közgyűlés döntött arról is, hogy újabb területről tiltja ki a hajléktalanokat. Ehhez módosította az életvitelszerű közterületi tartózkodást tiltó rendeletet, így jogellenes lesz "hajléktalankodni" a 4-es metró átadása után a Kelenföld vasútállomásnál lévő (Etele téri) aluljáróban is. A további közterületekről vaó kitiltásról tavaly novemberben már döntöttek.
