A légy valószínűleg csak szabadulni akart, ezért csápolt a lábaival, mert mint kiderült, oda volt ragasztva egy dugóhoz, illetve a miniatűr székhez. Az akrobata légy azért volt szenzáció, mert a filmezés hajnalán, 1809-ben készült, egy angol úr, bizonyos Percy Smith jóvoltából. Tele is voltak annak idején a lapok a léggyel, csakúgy mint egy évvel később A virágok születése című film elragadó látványáról szóló híradásokkal.
A felvételeken a legkülönbözőbb virágok a szemünk előtt bontják ki pillanatok alatt a szirmaikat. Persze még csak fekete-fehérben. Természetesen az úgynevezett stopp-trükk segítségével, ami azt jelenti, hogy minden felvett kocka után leállította a felvevőgépet a mester, de szellemesen egy órát is a virág mellé tett, hogy látni lehessen az idő múlását is.
Percy Smith eredetileg tisztviselő volt, de szenvedélyes természetfotós, aki már fényképen is szolgált egy szenzációval: sikerült azt a pillanatot megörökíteni, amikor egy dongólégy kinyújtott csápjával éppen eléri a csepp mézet, amit egy tű fokára helyezett a fotós. Az akrobata légy sikere nyomán felkereste egy mozis-filmproducer és az ő megbízásából mintegy 50, ma úgy mondanánk: ismeretterjesztő természetfilmet forgatott.
A francia Meliés ugyan megelőzte az első játékfilmjével, az Utazás a Holdba ugyanis 1902-ben készült, de Smith olyan technikákat fedezett fel, amelyekkel valóban feltárhatta a természet titkait és szépségeit. A neve mégis alig ismert, még filmbarát körökben sem nagyon hallottak róla. Ezért is tett nagyon jó szolgálatot egy angol fiatalember, aki a Spektrumon most bemutatott filmje szerint: mindent rekonstruált.
A legyet, a miniszéket, és sikerült egy korabeli filmfelvevő - ami egyben lejátszó is volt - kamerát szerezni és a szemünk előtt ismét akrobatává válik a légy. Illő lenne a filmtörténetben Percy Smith nevét jobban megismertetni.