Az előzmények: az MLSZ január 21-én felmentette pozíciójából Nyilasi Tibor sportigazgatót (a 70-szeres válogatott új feladatot kapott), Both József szakmai- és képzési igazgatót és az utánpótlás-edzők nagy részét. Az U19-es alakulatnál maradt Mészöly Géza és Pisont István, rajtuk kívül azonban menesztették Róth Antalt (U21-es kapitány), Tuboly Frigyest (U17), Szepessy Lászlót (U16), voltaképpen könnyebb így összegezni: a férfi utánpótlás szakág összes szövetségi edzőjét, összesen 11 alkalmazottat.
A tisztogatásnak előzménye nem volt. A tavaly októberi elnökségi ülésen elfogadták Nyilasi beszámolóját az elmúlt három év munkájáról, eredményeiről, pontosabban eredménytelenségéről. A 2014 első félévére tervezett novemberi ülésén sem adta nyomát a grémium, hogy földindulás-szerű változások közelednének, vagy hogy egyáltalán arra volna szükség. Akkor viszont: hogyan, miként, miért és miért épp most jött el a váltás ideje?
Fölvetéseinkre az MLSZ sajtóosztálya adta meg a választ szombaton, miután Vági Márton főtitkár hazatért külföldi útjáról.
Az 1. kérdésünk: Mikor volt az az elnökségi ülés, amelyen a döntéseket meghozták?
Az MLSZ válasza: Általános elvi megközelítésben, arról, hogy az utánpótlás válogatottak irányításában szükséges a személyi összetétel felülvizsgálata és indokolt esetben a változtatás, a 2013. októberi ülésen született meg az elhatározás. Azokkal a személyekkel kapcsolatban, akik munkaviszonya elnökségi hatáskörben van, 2014. január 21-én született elnökségi döntés. A többiekről nem elnökségi hatáskörben születtek meg a személyi döntések, amelyeket 2014. január 21-én közölt a szövetség az érintettekkel.
Megjegyzés: Az alapszabály értelmében az elnökség hatáskörébe egyedül a sportigazgató (Nyilasi) tartozik, a többes szám nem indokolt. Január 21-én nem volt elnökségi ülés. Vagy ha volt, szabálytalan volt: sehol nincs nyoma, hogy a nyolc napos határidő előtt megküldték volna a meghívókat. Sajtótájékoztatót sem tartottak. A tavaly őszi ülésen semmi nem utalt még a váltás szükségességére.
A 2. kérdésünk: 2013 októberében az elnökség elfogadta az utánpótlás-edzők beszámolóit, azóta egyik csapat se játszott meccset, mi történt azóta, ami a döntést indokolja?
Az MLSZ válasza: Amikor az elnökség elfogad egy beszámolót, azt minősíti, hogy minden lényeges kérdés szerepelt-e az anyagban, és ha igen, akkor az elfogadás azt is jelenti, hogy egyetért, tudomásul veszi a beszámolóban szereplő állításokat. Ellenben, ha egy beszámolót nem fogad el az elnökség, akkor azt át kell dolgozni, ki kell egészíteni. Ebből következően a beszámoló elfogadása és a munkavállalók munkájának értékelése két különböző dolog.
Az elnökség 2013 októberében, a beszámoló elfogadásával egyidejűleg - az egyedi eredmények mellett - általánosan elégedetlenségét fejezte ki az utánpótlás terület eredményességéről, ezért elhatározta a személyi kérdések felülvizsgálatát. Az érintett személyek 3 éves munkájának kiértékelése, a jövőbeni lehetőségek és elvárások megfogalmazása után született meg az egyes személyre vonatkozó döntés mindenki esetében.
Megjegyzés: Ez elfogadhatatlan válasz. Nem igaz, hogy "a beszámoló elfogadása és a munkavállalók munkájának értékelése különböző dolog". 2012 decemberében az elnökség nem elfogadhatónak értékelte a női nagypályás válogatott akkori kapitányának, Kiss Lászlónak a beszámolóját. Meg is váltak tőle (220/2012-es elnökségi határozat). Amikor egy kapitány beszámolóját ugyan a testület elfogadja (mert alapos, az alaki követelményeknek megfelel), viszont mégis úgy ítéli meg, hogy váltásra van szükség, akkor azt szokás feltüntetni, miként tették a múltban mindig, még Egervári Sándor esetében is szerepel iránymutatás a hogyan továbbról (167/2013).
A 3. kérdésünk: Mekkora összegű kártérítést (lelépti díjat) kell az MLSZ-nek összesen (!) fizetnie a menesztett szakemberek után?
Az MLSZ válasza: Kártérítés (lelépti díj) nem ismert az MLSZ gyakorlatában. Az MLSZ szakemberei a törvényben meghatározott mértékű felmentési időre és végkielégítésre jogosultak, attól függően, hogy mennyi időt dolgoztak az MLSZ kötelékében, illetve milyen régóta áll fenn folyamatos munkaviszonyuk. A mostani döntésekben érintett 11 személy átlagosan 38 hónapot (36-41) töltött el a szövetségnél, és a Munka Törvénykönyvével összhangban átlagosan mintegy 1,5 havi átlagkeresetüket (0-2) kapták végkielégítésként.
Megjegyzés: Megfogalmazásunk slendrián volt, konkrétan arra lettünk volna kíváncsiak, a 11 személy másfél havi átlagkeresete összesen mekkora összeg?
A 4. kérdésünk: Pintér Attila szövetségi kapitány véleményét kikérték-e a döntés meghozatala előtt?
Az MLSZ válasza: Nem. Erre sem szakmai indok, sem jogi kötelezettség nincs.
Megjegyzés: az MLSZ SZMSZ-e előírja, hogy a felnőtt kapitány felügyeli az U21 válogatott sportszakmai programjának kialakítását és megvalósítását is. Akkor?
Az 5. kérdésünk: Igaz-e az az értesülés, miszerint külföldi trénerek váltják a menesztett edzőket?
Az MLSZ válasza: Nem igaz. Egyelőre nem született ilyen döntés, és nem fogalmazódott meg ilyen szándék. A lehetőség fenn áll, de nem életszerű.
Megjegyzés: pedig az eredménytelenség alapján talán nem volna rossz.
Konklúzió: Ugyan teljességgel érthető, ha azt a szakembert, aki három éven át semmilyen eredményt nem képes felmutatni, menesztik, de legalábbis elvárható volna, hogy az MLSZ elnöksége megalapozott döntést hozzon. Szepessy Lászlóval az U16-os egylet tavaly 12 partiból 9-et megnyert és csak kétszer kapott ki. Vajon ő is rosszul végezte a munkáját?
