Első fokon Takács Péter Attila, a Fővárosi Törvényszék korábbi bírája a Jobbiknak adott igazat. Megállapította, hogy ebben az összefüggésben a neonáci jelző használata a történész részéről "teljesen öncélú és ezért indokolatlan" volt. A történészt első fokon arra kötelezte, hogy a 66 ezer forintos perköltség kifizetése mellett fejezze ki sajnálkozását. Az első fok indoklásának legérdekesebb része az volt, hogy a bíró a Jobbik jogi képviselője által csatolt tanulmány alapján kitért arra is: már a szélsőjobboldali jelző is erős, nemhogy a neonáci.
Az Ítélőtábla szerint azonban az első fokú bíróság "azzal, hogy a jogsértést megállapította, állást foglalt, miközben a használt jelző alkalmazhatósága még történészi körökben is vita tárgya". Hozzátették: "a bíróság nem az a fórum, ahol ítéleti szinten kellene eldönteni, hogy egy társadalmi vitában melyik félnek van igaza, ezért kellett a keresetet elutasítani." Az indoklásban az ítélőtábla amúgy "megfeddte" Karsait, mondván: "ha valaki ilyen erős kifejezést használ, joggal elvárható, hogy érvekkel alátámassza, ezzel viszont adós maradt".
Az ítélethirdetés után - amely ellen felülvizsgálati kérelemmel a Jobbik fordulhat még a Kúriához - Karsai úgy nyilatkozott: megnyugvással fogadja, hogy "a szólásszabadságot alapvetően védendő jognak tekintette a bíróság". Hozzátette: ő ezzel - nem először - szakmailag megalapozott véleményt mondott a Jobbikról. Hogy a jövőben óvatosabban bán-e a jelzővel, úgy felelt: "a Jobbik önmagára azt szereti mondani, hogy nemzeti radikális, szerintem pedig szélsőjobboldali, antiszemita, rasszista, Európa-ellenes, és neonáci párt."
Karsai a bíróság kritikájára, amely a jelzőt alátámasztó érveit hiányolta, úgy reagált: "nem vagyok miniszterelnök, hogy minősítsem a bíróság ítéleteit". Annyit megjegyzett: több száz oldalas beadványában bizonyította, hogy a Jobbik irredenta, cigányellenes és antiszemita. Jelezte, a Jobbik beadványában szerepel például, hogy Teleki Pálra és Prohászka Ottokárra sem lehetne mondani, hogy antiszemiták, miközben - emlékeztetett - Teleki idején tíz zsidótörtvényt fogadtak el, a püspök pedig saját magát vallotta antiszemitának.
A Jobbiknak volt már hasonló pere. Tavaly szeptemberben jogerős ítéletben mondta ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy szabad hírműsorban szélsőjobboldali pártnak nevezni a Jobbikot. Az alperes Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak így vissza kellett vonnia az ATV-t elmarasztaló határozatát. Az ítélet szerint a szélsőjobboldali kifejezést napjainkban nemcsak a szélsőségesen soviniszta irányzatokra szokás használni a napi politikában, hanem a szelídebb nézeteket valló jobboldali pártokra is. Az ATV 2012. novemberében, egy esti hírműsorában konferálta fel a jobbikos Gyöngyösi Márton elhíresült zsidólistázós parlamenti felszólalása miatti demonstrációt úgy, mint összefogás "a szélsőjobboldal megkülönböztető kijelentései ellen". Emiatt jelentette fel a Jobbik az ATV-t a médiahatóságnál, amely a pártnak adott igazat, de a televízió bírósághoz fordult.
A Jobbik-Karsai pert egyébként első fokon vivő bíró nem sokkal a történészt elmarasztaló ítélet kihirdetése után, tavaly nyáron váratlanul benyújtotta lemondását. Takács Péter Attilát július 30-ai hatállyal fel is mentette bírói tisztségéből Áder János köztársasági elnök. Mivel az első hetekben a lemondás oka nem vált ismertté, találgatás indult arról, hogy a szélsőjobb javára több vitatható ítéletet is hozó bíró miért tette le váratlanul a talárt. Ő volt az, aki egy sajtó-helyreigazítási perben a jobbikos Dúró Dórának adott igazat a Magyar Fórummal szemben, és a jobbikos Novák Elődnek is a Hetek című lappal szemben. Takács Péter Attila vitte azt a pert is, amelyben tavaly júniusban első fokon Polt Péter legfőbb ügyésznek adott igazat a Népszavával szemben. Utóbb kiderült a hirtelen távozás oka: ősztől a kolozsvári magyar külképviseleten lett konzul.