Még a Fideszen belül sincs teljes egyetértés a paksi atomerőmű bővítéséről. Amíg Orbán Viktor kormányfő, Lázár János miniszterelnökségi államtitkár, a kormánypárt több más vezetője továbbra is jó üzletnek tarja és zajosan ünnepli az Oroszországgal két új 1200 megawattos reaktor építéséről kötött paktumot, addig Illés Zoltán vidékfejlesztési tárca környezetvédelmi államtitkára inkább a megújuló energiákat támogatja a nukleáris energiával szemben.
A szintén fideszes politikus a köztelevízióban azt mondta: ő azért küzd, hogy a megújuló energiák minél nagyobb szerephez jussanak az országban. Úgy fogalmazott: "én nem támogatom a nukleáris energia hasznosítását, én a megújulókat támogatom." Hozzátette, ha lenne egy időgépe, akkor visszamenne 1969-be, és megakadályozná a paksi atomerőmű megépítését.
Illés azt is kijelentette, hogy "Magyarország villamosenergia igényének csaknem 40 százalékát adja a paksi atomerőmű, aminek én egyáltalán nem örülök, és nyilvánvalóan, mivel ezt a tényt az előttem járók döntései alapozták meg, ezzel együtt kell, hogy éljek. Azt be kell ismerni, hogy a megújulók egyik napról a másikra nem tudják kiváltani ezt a 40 százalékot"- fogalmazott Illés, aki abban bízik, hogy 2020-ra az ország villamosenergia igényének 20 százalékát megújuló erőforrásokból állítják majd elő.
Az államtitkár azt mondja, még sok víz lefolyik a Dunán, amíg megvalósulhat a két új blokk megépítése. Meglepő módon úgy véli, hogy a Fidesz-kommunikáió által erőltetett rezsicsökkentés helyett a tavaszi választás egyfajta népszavazás lesz Paksról.
Hát így...
Illés álláspontja többször is változott az elmúlt időszakban a paksi erőművel kapcsolatban. A környezetvédelmi államtitkár január közepén még azt mondta, hogy minden felhatalmazása megvolt Orbán Viktornak, hogy megállapodást kössön az oroszokkal a paksi atomerőmű fejlesztéséről és bővítéséről.
Illés azért magyarázkodott a sajtónak, mert 2008-ban, még ellenzékből azt nyilatkozta: olyan nagy volumenű beruházásról van szó, hogy kihagyhatatlan lépés egy népszavazás a szerződéskötés előtt. Szerinte ez a nyilatkozata azonban 2009-ben elévült, hiszen akkor fogadta el a Parlament a bővítésről szóló határozatot. Sólyom László korábbi köztársasági elnök ugyancsak ellenzi a paksi atomerőmű bővítését, és annak előkészítetlenségét is.
A volt államfő titkársága közölte, hogy Sólyom már a januári magyar-orosz megállapodás előtt egy hónappal elmondta határozott véleményét a két új paksi atomerőmű-blokk megépítéséről a "Paks vobiscum?" című konferencián - írja az Index. A volt köztársasági elnök a konferencián hiányolta a nyilvánosságot, rámutatott, hogy a felelősséget viselő döntést csak megfelelő információk birtokában, és alapos előkészítés után szabad hozni.
Paks esetében többről van szó, mint áramtermelésről: a jövő nemzedékek sorsáról, döntési és alkotmányos kultúráról, külpolitikai stratégiáról, a kockázatvállalás erkölcsi kérdéseiről, továbbá a civil társadalom erejéről is: kikövetel-e a döntéshez elegendő információt" - fejtette ki.
Sólyom László kezdeményezte "a felelős döntéshez nélkülözhetetlen tudományos vita folytatását, hiteles fórumon, és lehetőleg még nagyobb nyilvánosság előtt". Ennek előkészítésére több találkozót is összehívott.
Emlékezetes: Oroszország és Magyarország január 14-én írt alá együttműködési megállapodást az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson. A projekt megvalósítására 10 milliárd eurós keretösszegű hitelt kap Magyarország. A finanszírozás 80 százalékát az oroszok adják, 20 százalékát viszont Magyarországnak kell előteremtenie.