A megemlékezésen beszédet mondott többek között Czukor József berlini magyar nagykövet. A diplomata a nagykövetség közleménye szerint kitért arra, hogy Magyarországon a diktatúra ideológiailag meghatározott történelemszemlélete hátráltatta a múlt feldolgozását, ezért csak a rendszerváltozás után kezdődhetett meg a holokausztért viselt felelősség "morális alapokon nyugvó érdemi vizsgálata".
A nagykövet hangsúlyozta: "a szembenézés rendkívül nehéz, hosszú és fájdalmas folyamat, amely mára eljutott odáig, hogy kimondjuk: a magyar állam volt az, amely polgárait ellenséggé nyilvánította és segédkezet nyújtott tervszerű meggyilkolásukhoz. A felelősség azonban nem szűkíthető le az államra, mint absztrakcióra, hiszen az állam emberekből áll, azt emberek működtetik" - áll a közleményben.
A nagykövet kiemelte, hogy a magyar kormány minden kezdeményezést támogat, amely a koncentrációs táborok még azonosítatlan magyar áldozatai kilétének megállapítására irányul, és javaslatot tett arra, hogy a sachsenhauseni táborban emléktábla őrizze a meggyilkolt magyar állampolgárok emlékét.
Beszédet mondott a megemlékezésen beszédet mondott Konrád György Kossuth-díjas magyar író, szociológus. Kiemelte, hogy a második világháború kimenetelét tekintve "Adolf Hitler vesztes volt", de "a zsidók kiirtásáról szóló álmát illetően szinte győztesnek tekinthetjük". Hozzátette, hogy Berettyóújfaluban, ahol felnőtt, az 1000 zsidó lakos közül 670-et meggyilkoltak, és az ő családja volt az egyetlen, amelyben a szülők és a gyerekek is túlélték a holokausztot.
Egyebek között hozzátette, hogy a zsidók mindig is "elkötelezett európaiak voltak", "Közép-Európában ők képviselték Nyugat-Európát, akkor is, ha Kelet-Európából jöttek". Az európai kultúrában a zsidó örökség kiemelésével "megdöbbentő hiány" keletkezne, "eltűnne például a kereszténység"- mondta Konrád György.
A holokauszt "a nacionalizmus legfelső foka volt", de 1945 után a kommunizmus is zsidóellenes volt. A zsidók a második világháború előtt a magángazdaságban találtak megélhetést, így a háború után "kizsákmányoló osztályellenségnek" minősítették őket. Ezért a túlélők egy része elhagyta a hazáját 1945 és 1948 között, vagy később, amikor lehetőség adódott - fejtette ki Konrád György az MTI-hez eljuttatott beszédében.
Hangsúlyozta: "az új antiszemitizmus, amely a neofasizmussal együtt terjed, az antikapitalizmusból és az antikommunizmusból táplálkozik", és egyesülhet benne a baloldali és a jobboldali radikalizmus.
A Berlin melletti Oranienburg Sachsenhausen nevű városrészében épített koncentrációs táborban becslések szerint 10 ezer magyar zsidót gyilkoltak meg. A tábor helyén kialakított emlékhelyet működtető alapítvány január 27-én minden évben az áldozatok más-más csoportjának emléke köré szervez rendezvényt, amelyen rendre részt vesz a Brandenburg tartományi helyi törvényhozás elnöke és képviselők valamennyi frakcióból, továbbá számos képviselő a berlini tartományi törvényhozásból és a Bundestagból, a német törvényhozás alsóházából.