Műsormagazin;rasszizmus;Randolf L. Braham;

Antifasiszta demonstráció Londonban – nem kérnek a gyűlöletből FOTÓ: MTI/KOLLÁNYI PÉTER

- Holokauszt - Szégyenpadon az ország

Egy nappal a mai nemzetközi holokauszt emléknap előtt ismét megvédte a Fidesz - ezúttal Kövér László házelnök - a vitatott Szabadság téri emlékművet, miközben a világhírű Randolph L. Braham holokausztkutató tiltakozásul visszaadta magas állami kitüntetését. Úgy tűnik, a botrányos német megszállási emlékműhöz való makacs ragaszkodással "készült" az Orbán-kormány a mai emléknapra, amelyen néma gyászra hívott fel az államfő.

Hatvankilenc éve, 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor, ezért január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja az ENSZ közgyűlésének 2005-ös döntése óta. Magyarországon az emléknapra a Fidesz és az Orbán-kormány az elmúlt napokban azzal "készült", hogy ellentmondást nem tűrve, a kritikákat meg sem hallva ragaszkodik a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékműhöz. Annak ellenére, hogy a számos történész által is szimbolikájában, illetve mondanivalójában hazugnak minősített kompozíció ellen tiltakoztak az ellenzéki pártok - kivéve a Jobbikot - és szervezetek is, aggályait jelezte a német és az izraeli nagykövetség is.

Vona ellen tüntettek
Mintegy kétszáz ellentüntető várta Vona Gábort Londonban, ahol a Jobbik elnöke pártja választási programjáról tartott előadást vasárnap. A rendezvény gyülekezőhelyén antifasiszta demonstrálók jelentek meg. A tüntetők Vonát és a gyűlésére érkezőket "takarodjatok az utcáinkról", "nácik haza" skandálással, továbbá "6 millió halott, soha többé" feliratú táblával fogadták. Magyarországon eközben holnap az Ítélőtáblán kezdődik másodfokon a Jobbik Karsai Lászlóval szembeni pere, amit azért indítottak, mert a történész egy tévéműsorban "neonácinak" minősítette a pártot. Első fokon a bíróság kimondta: nem neonácizható le a Jobbik.

Tegnap Randolph L. Braham, a holokauszt világhírű kutatója magyar nyelvű nyílt levélben tudatta, hogy visszaküldi a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, mától pedig nem viselheti a nevét a róla elnevezett Braham Téka a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. "Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést" - írta, hozzátéve: "megdöbbentett engem az elmúlt néhány év történelemhamisító kampánya, amelynek célja a Horthy-korszak tisztára mosása". Braham már korábban is bírálta az emlékművet, és a kormány által alapított Veritas Történetkutató Intézet vezetőjének, Szakály Sándornak a kijelentését is, miszerint a Kamenyec-Podolszkba történt 1941-es deportálás "idegenrendészeti intézkedés" volt.

Szinte egyidőben Braham "üzenetével", Kövér László fideszes házelnök is védelmébe vette a szobrot. Kövér a Lánchíd Rádióban az emlékműre adott reakciókat "hisztériakeltésnek" nevezte. Hazugságnak, "a felajzott lelkiállapot számlájára írható tévedésnek" minősítette, hogy a magyar állam el akarja hárítani a holokausztban viselt felelősséget. Azt viszont elfogadhatatlannak tartotta, hogy "egy rákosista mítosz és logika jegyében kilencmillió fasiszta bűneként kellene állandóan a fejünkre olvasni történelmünk eme tragikus periódusát".

Kövérhez hasonlóan korábban a szobor védelmére kelt Orbán Viktor kormányfő is, aki a holokauszt emlékév "bojkottját" kilátásba helyező Mazsihisz aggályaira még csak nem is reagált, továbbá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki nemcsak megvédte a szobrot, hanem "elmúlnyócévezéssel" vágott vissza, valamint Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, aki az V. kerületi képviselőtestület élén támogatta a tervet.

Áder néma gyászt kér

Ma este hét órakor a holokauszt évfordulója alkalmából 70 másodperces néma gyásszal közösen emlékezzünk meg ártatlanul elpusztított honfitársainkról - ezzel a felhívással fordult tegnap a nyilvánossághoz Áder János.A köztársasági elnök azt javasolta: legyen ez a csend közös gyász, "a halálba taszított honfitársainkért érzett közös fájdalmunk csendje". Nyilatkozatában a náci Németország mellett az akkori magyar vezetők és szervek felelősségét is kiemelte: "a náci helytartók és a velük kollaboráló magyar állami szervek közreműködéséről" írt, hozzátéve: Magyarország polgárai nem vállalnak közösséget semmilyen emberellenes eszmével, ideológiával, sem azokkal, akik a XX. századi történelmünk során a magyar állam nevében követtek el jóvátehetetlen bűnöket saját honfitársaikkal szemben".

A BKV-ügyként is ismert Hagyó-per Kecskemétre visszahelyezéséről döntött egyelőre nyilvánosságra nem hozott határozatában a Kúria - értesült a Népszava. Ez azt jelentené: öt héttel azután, hogy a Kecskeméti Törvényszék - az Alkotmánybíróság (Ab) december elejei döntése nyomán - megállapította saját illetékességének hiányát, és Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettesnek és társainak ügyét visszaadta a Fővárosi Törvényszéknek, a legfőbb bírói fórum az eredetileg is eljáró bíróságot jelölte ki újra.